2010. október. 25. 08:59 MTI / hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. október. 25. 08:59 Világ

Megválasztották a keleti blokk első fekete polgármesterét

Egy ghánai származású orvos személyében most először fekete bőrű polgármestere lesz egy szlovéniai városnak, Pirannak. A BBC szerint ő az első fekete bőrű polgármester a korábbi keleti blokkban.

Az 54 éves Peter Bossmant az Adriai-tenger partján fekvő Piran városban választották meg polgármesternek vasárnap. A kormányzó szociáldemokraták színeiben indult "pirani Obama" a szavazatok 51,4 százalékával győzte le jobbközép ellenfelét, az ugyancsak orvosként dolgozó Tomaz Gantart. "Az az egyszerű tény, hogy megválasztottak, a Szlovéniában uralkodó demokrácia fejlettségét jelzi" - mondta Bossman, aki az előző ciklusban már tagja volt az önkormányzatnak képviselőként.

Bossman 33 éve érkezett a volt jugoszláv köztársaságba, hogy orvosi tanulmányokat folytasson. Bár haza akart térni, szándékát megváltoztatta, miután egy horvát származású diáktársát vette feleségül. Már több mint húsz éve él a festői szépségű Piranban, ahol az emberek "nem fekete bőrű orvosként vagy külföldiként, hanem egy jó emberként" tekintenek rá. A kétmilliós Szlovénia 1991-ben vált függetlenné, és a volt jugoszláv köztársaságok közül egyetlenként már 2004-ben belépett az Európai Unióba. A lakosság mintegy 12 százaléka született külföldön, de csak elenyésző részük származik Afrikából.

Szlovéniában vasárnap tartották az önkormányzati választások második fordulóját. A választási részvétel 41 százalék volt. Az október 10-én tartott első fordulót a jobbközép ellenzék nyerte meg, de a fővárosban, Ljubljanában kudarcot vallott, ahol Zoran Jankovic fölényes győzelemmel maradhatott polgármester.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.