A WikiLeaks már pénteken beígérte, hogy újabb dokumentumokat hoz nyilvánosságra az iraki helyzetről, és ez most szombaton meg is történt. Az iratokból kiderül a Guardian szerint, hogy az amerikai katonai dokumentáció igenis rögzítette a kínzásokat, a kivégzéseket és a háborús bűnöket. Sőt, térkép is készült ezekről. Csaknem 400 ezer titkos amerikai helyszíni beszámolót adtak át a Guardiannak és más nemzetközi hírforrásnak a WikiLeaks révén. A forrás valószínűleg a korábbiakhoz hasonló vagy ugyanaz lehet. Alighanem egy amerikai katonai elemzőről lehet szó, aki korábban már közölt részleteket, 90 ezer bejegyzést az adatbázisból, ezek akkor az afgán háborúra vonatkoztak - véli a Guardian.

Az új fájlok arról szólnak, hogy az amerikai hatóságok nem vizsgáltak ki számos atrocitást, visszaélést, amelyet az iraki rendőrség és katonaság követett el. Egy amerikai helikopter is belekeveredett a dokumentumok szerint egy bagdadi lövöldözésbe, amelyben a lázadók meg akarták adni magukat, de végül megölték őket.

Amerikai katonák Irakban

AP

A dokumentumok szerint 15 ezer civil áldozata van korábban nem ismert incidenseknek, miközben amerikai és brit hivatalnokok ragaszkodtak korábban ahhoz, hogy a civil halottakról nincs hivatalos adatbázis. Most mégis kiderült, hogy 109 ezer halálesetből 66 081 nem harci cselekmények közben történt. A dokumentumok számos kínzásról, korbácsolásról, ütlegelésről szólnak, amelyek foglyokkal történtek. Hat beszámoló a fogvatartott halálával fejeződik be.

Két iraki áldozat boncolása után - a Guardian, illetve a WikiLeaks szerint - 2009. augusztus 27-én egy amerikai katonaorvos, egy tiszt megállapította, hogy égési nyomok is vannak a testen, és más sérülések is a fejen, a karon, a lábakon és a nyakon. A rendőrség szerint a férfi öngyilkos lett. 2008. december 3-án egy másik fogvatartott "a rossz veséi" miatt halt meg, miközben a dokumentumok szerint ismeretlen jellegű hasi műtét nyomai fedezhetők fel rajta.

WikiLeaks: "az igazság elleni támadások ellen lépünk fel"

Az iraki háborúról szóló bizalmas amerikai iratok feltárása az igazságról szól, a közzététel célja az igazság ellen elkövetett támadások hatásainak "korrekciója" - mondta szombati londoni sajtótájékoztatóján a WikiLeaks oknyomozó honlap alapító főszerkesztője az MTI beszámolója szerint. Julian Assange, akinek internetes információs központja aznap csaknem 400 ezer, az iraki háborúval kapcsolatos, eddig titkos amerikai dokumentumot tárt a nyilvánosság elé, a sajtótájékoztatón kijelentette: az igazság elleni támadás jóval a háborúk előtt megkezdődik, és a háborúk vége után is még sokáig folytatódik.

Julian Assange, a WikiLeaks alapítója

MTI/AP

"Reméljük, e 400 ezer dokumentum közzétételével legalább részben korrigálhatjuk azoknak a támadásoknak a hatásait, amelyek az igazságot érték az (iraki) háború előtt és alatt, és amelyek folytatódnak azóta is, hogy a háború hivatalosan véget ért" - fogalmazott Assange. A WikiLeaks vezetője elmondta: a szombaton közzétett anyag mintegy 109 ezer iraki halálát dokumentálja, közülük 66 ezer polgári személyét. Assange szerint 15 ezer olyan halálesetet is sikerült feltárni, amelyről eddig sehol nem történt említés.

Bírálta a WikiLeaks-et az iraki miniszterelnök

Élesen bírálta a WikiLeaks oknyomozó honlapot az iraki háborúval kapcsolatos, eddig titkos amerikai dokumentumok nyilvánosságra hozatala miatt szombaton az iraki miniszterelnök. Núri al-Máliki hivatalos nyilatkozatában hangoztatta: egyáltalán nem kizárt, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalának időzítését politikai megfontolások motiválták. Al-Máliki leszögezte azt is: a dokumentumok nem tartalmaznak semmifajta bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az iraki őrizetesekkel szembeni jogsértések valóban megtörténtek. A vonatkozó időszakban egyébként al-Máliki állt az iraki kormány élén, ami igencsak rossz fényt vet a miniszterelnökre, hátrányosan befolyásolva hivatalban maradásának esélyeit - emlékeztet az MTI.

Irakban március 7-én tartottak parlamenti választásokat, de mindmáig nem tudni, hogy ki lesz az ország miniszterelnöke, illetve a kormány összetétele sem ismert. A választáson az Iját Allávi volt kormányfő vezette Iraki Blokk a 325 tagú törvényhozásban 91 helyhez jutott, Núri al-Máliki hivatalban lévő miniszterelnök tömörülése, a Jogállami Szövetség pedig 89-hez. A harmadik a síita Iraki Nemzeti Szövetség lett 70 mandátummal. Az új parlamentnek meg kell választania elnökét és annak helyetteseit, valamint az államfőt, aki pedig az alkotmány értelmében a legnagyobb frakciót bízza meg kormányalakítással. Máliki azonban veresége ellenére küzd azért, hogy ezúttal is ő alakíthasson kormányt.