Minni emberei rabolhatták el Papp Istvánt
A szudáni hadseregből nagyjából két hónapja kivált és egy ismert lázadóvezérhez átállt csoport rabolhatta el Papp Istvánt, az ENSZ UNAMID misszió magyar dolgozóját Darfúrban – tudta meg helyi forrásokból a hvg.hu. Nem ez az első eset, hogy magyarokat rabolnak el külföldön: 1997-ben Csecsenföldön járt így két honfitársunk.
A szudáni hatóságok gyanúja szerint a Darfúrban ENSZ-békefenntartóként dolgozó Papp Istvánt egy kormányerőkből kivált csoport rabolhatta el október 7-én a darfúri El-Fasher városában – értesült a hvg.hu helyi, az ügyet közelről ismerő forrásokból. A hadseregből nagyjából két hónapja kivált renegátok a Minni néven ismert Szulejmán Minnávi észak-darfúri lázadóvezérhez csatlakozhattak.
Minni négy éve békét kötött ugyan a központi kormányzattal, de milíciái azóta sem integrálódtak be a hadseregbe, sőt Észak-Darfúr egyes részei továbbra is az ő ellenőrzései alatt állnak. Az sem ritka, hogy emberei összetűzésbe keverednek a kormányerőkkel. S jóllehet Minni próbálja politikai párttá alakítani szervezetét, a kormánnyal való hadakozás miatt eddig ez nem sikerült neki.
Mint azt megtudtuk, a helyi hatóságok, köztük El-Fasher kormányzója biztos abban, hogy Papp Istvánt az emberrablók továbbra is a kétmillió lakosú El-Fasher városában tartják fogva. Éppen ezért folyamatosan ellenőrzik a városból kivezető utakat. Ennek némiképp ellentmond, hogy Papp korábban egy hollandok által támogatott darfúri rádió adásában közzétett hangfelvételen azt állítva, egy táborhoz hasonló helyen tartják fogva, ahol száz egyenruhás tartózkodik. Papp beszámolója szerint fás környezete miatt szavannához tudná hasonlítani a helyet, ahová vitték.
Kartúm network
Papp elrablását követően a nemrég felállított és Orbán Viktor személyes testőre által vezetett Terrorelhárító Központ négy munkatársa azonnal Szudánba utazott, hogy helyi és a nemzetközi szervezetekkel együtt részt vegyen az elrabolt magyar állampolgár utáni kutatásban.
Bár a terroelhárítókról azóta sincs hír, információink szerint – magyar muszlimokon keresztül – kapcsolatba kerültek egy szudáni orvossal, aki évtizedekkel ezelőtt Budapesten tanult. Az orvosnak kifejezetten jó kapcsolatai, illetve karitatív érdekeltségei vannak Darfúrban, így ő is segít a kutatásban. A hvg.hu helyi forrásokból úgy értesült, hogy a Szudánba utazó terrorelhárítók továbbra is a fővárosban, Kartúmban tartózkodnak és egyelőre nem sikerült közvetlenül kapcsolatba lépniük az emberrablókkal.
Helyi forrásaink azt állítják: mivel az emberrablók még nem jelentkeztek, egyelőre nem tudni, mi állhat az ügy hátterében. Az viszont valószínű, hogy Pappért cserébe pénzt akarnak a túszejtők. Korábban felmerült, hogy az ügy összefüggésben lehet egy piramisjátékkal, ami miatt a kormányerők több tagja is elvesztette pénzét, ráadásul kiderült, hogy a „játék” mögött az elnök pártja, az NCP (Nemzeti Kongresszus Párt) két tagja állt. Az észak-darfúri kormányzó, Osman Kibir azt ígérte, a károsultaknak visszafizetik a pénzt, ám ígéretét később nem tartotta be. Egyes becslések szerint összesen nagyjából 150 millió dollárt buktak a károsultak.
Ha fizetnek is, titkolni fogják
Ha pénzt is akarnak az emberrablók, az ENSZ nem szokott fizetni, vagy ha igen, titkolja. Igaz, a megzsarolt kormányok sem verik nagydobra, fizetnek-e vagy sem. 1997. október 23-án a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat két munkatársát, Dunajszky Gábort és társát, dr. Oláh Istvánt rabolták el Csecsenföldön, és 3 millió dolláros váltságdíjat követeltek értük.
A magyar hatóságok kapcsolatba léptek a grozniji csecsen vezetéssel is, ahol Maszhadov elnök megígérte, közbenjár az ügyben. 1998 februárjában azonban a csecsenek azt közölték: próbálták ugyan kiszabadítani a túszokat, de nem sikerült. (Később kiderült, a csecsenek meg sem próbálták a szabadítóakciót.) Az emberrablók eközben kegyetlenül bántak magyar túszaikkal, Dunajszkynak például levágták két ujjpercét.
A magyarok 275 napot töltöttek rabságban, míg végül 1998 júliusában kiszabadultak. A túszszabadításról egy árva szót sem közöltek a magyar hatóságok, és Dunajszkyékat is arra kérték, hallgassanak az akcióról. Ennek ellenére Dunajszky később azt állította, egymillió dollárt fizettek értük – ezt az információt azonban az akkori külügyminiszter, Kovács László tagadta. Később felröppent a hír, hogy a túszszabadításnál közreműködött Szemjon Mogiljevics – közismertebb nevén Szeva bácsi – az akkor még Magyarországon élő orosz üzletember. A hvg.hu ugyanakkor úgy tudja, a mentésben a magyar titkosszolgálatnak volt jelentős szerepe és a túszszabadítók tényleg fizettek az emberrablóknak.
Dezső András