Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság (EB) intézményközi kapcsolatokkal és igazgatással megbízott szlovák alelnöke, korábban Szlovákia brüsszeli misszióvezetője azt mondta: a lisszaboni szerződés szerint egymillió uniós állampolgár kérheti, hogy az Európai Parlament (EP) foglalkozzék egy adott konkrét témával. Mint a bizottsági alelnök hangsúlyozta, a részletek kidolgozásában nagy szerepe van Gurmai Zita szocialista euroképviselőnőnek, az Alkotmányügyi Bizottság alelnöknőjének. „Zita ezt a munkát kiválóan végzi” – mondta Šefčovič.

A felvidéki politikus úgy folytatta: több kérés is érkezett hozzá, hogy legyen lehetőség az online aláírásra is. Hangsúlyozta, abban bízik, hogy az EB már decemberben jóváhagyja a javaslatot. A részletekről annyit elárult: a tervek szerint hét uniós állampolgár indíthat európai polgári kezdeményezést. Ha megszületett a kezdeményezés, az fölkerül az Európai Unió honlapjára és elindulhat az aláírásgyűjtés. Még vita van arról, hogy az aláírásoknak a tagállamok legalább egyharmadából vagy egynegyedéből kelljen-e összegyűlnie. Šefčovič hangsúlyozta: az uniónak nagyon fontos a személyes adatok védelme. Ezt az alapelvet az összeurópai aláírásgyűjtési akciók sem változtathatják meg.

A bizottsági alelnök úgy folytatta: ha összegyűlik egymillió aláírás, az Európai Bizottságnak állást kell foglalnia, hogy beterjeszti-e a javaslatot az EP-nek. Három dolgot tehet az EB: beterjeszti az eredeti szöveg szerint, beterjeszti módosítva vagy nem terjeszti be. Ez utóbbi leginkább akkor képzelhető el – magyarázta Šefčovič –, ha az egymillió aláírás „csak partikuláris érdekeket képvisel”.

Fontos, hogy ne csak a jobb- és baloldali között, hanem az emberek és a politikusok között is legyen párbeszéd – ezt már Gurmai Zita jelentette ki az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban. A magyar szocialista europolitikusnő szerint az európai polgári kezdeményezés azért fontos, „hogy a meglévő demokratikus deficitet megpróbáljuk csökkenteni”. Az európai polgári kezdeményezés „új életet lehelhet az európai demokráciába” – mondta.

Viccelni nem lehet

Június 22-én az EB kiadott egy úgynevezett zöld könyvet az európai polgári kezdeményezésről – folytatta Gurmai. A zöld könyv előzményeként az Európai Bizottság munkatársai számos civilszervezettel konzultáltak. „Jó munkadokumentum született” – tette hozzá az Alkotmányügyi Bizottság alelnöknője. A különböző egyeztetések után várhatóan november 30-án szavaz az Európai Parlament az európai polgári kezdeményezésről. „Olyan jogszabályt szeretnénk előkészíteni, ami mögött széleskörű konszenzus van” – fogalmazott Gurmai. Úgy folytatta: „fölhasználóbarát szabályozást” szeretnének létrehozni. Szerinte a kezdeményezés nem a pártoknak szól, hanem az EU polgárainak.

Hozzátette, vannak bizonyos kérdések – mint például a halálbüntetés –, amelyeket az európai polgári kezdeményezés nem érinthet, mert teljesen ellentétesek az uniós alapelvekkel. Szintén nem lehet olyan ügyekben aláírást gyűjteni, melyek nevetség tárgyát képezik. Kiderült: számos részletkérdés még teljesen kidolgozatlan. Például kérdéses, hogy egy vagy másfél év álljon-e az aláírásgyűjtők rendelkezésére.

Az is vitatott még, hogy az aláírók miképp igazolják magukat az EU azon hat tagállamában, melyben nincs személyi igazolvány. Ugyanakkor az Európai Parlament és az Európai Bizottság mindenképpen ki szeretné küszöbölni a csalást, vagyis azt, hogy egy ember többször is aláírja az európai polgári kezdeményezést.

Az európai polgári kezdeményezéssel az unió szeretne sikertörténetet írni, hogy polgárai érezzék: „igenis, Európa gondoskodik róluk, válság ide, válság oda” – terelte zárszavában némileg patriarchális síkra az európai polgári kezdeményezés ügyét Gurmai Zita.

Kik írhatnák alá a kezdeményezéseket?

Az EU-nak az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács melletti negyedik legfontosabb intézménye alakul meg az európai polgári kezdeményezéssel – vélte Bauer Edit felvidéki magyar politikus. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai parlamenti képviselőnője arra hívta föl a figyelmet, hogy az uniós törvényhozási mechanizmus máshogy működik, mint az állami: csak az EB kezdeményezhet törvényt, a képviselők vagy az EP bizottságai nem. Az európai polgári kezdeményezéssel azonban lehetővé válik, hogy az emberek kezdeményezésére az Európai Parlament törvényt hozzon.

Bauer szerint egymással ellentétes kezdeményezések is születhetnek. Például már most kialakulóban van a génmódosított termékek betiltásáról egy kezdeményezés, de lehetne akár ennek az ellentétére is aláírásokat gyűjteni. Akárcsak Gurmai, úgy Bauer is rámutatott: az EB csak olyan törvénytervezetet küld tovább az Európai Parlamentnek, amely nem ellentétes az uniós alapelvekkel, például a halálbüntetésnek a lisszaboni szerződésben is rögzített tilalmával. De az európai polgári kezdeményezés szintén nem javasolhatja, hogy az Európai Parlamentnek csak egy székhelye legyen.

Az MKP képviselőnője kijelentette: vitatott kérdés még, hogy hány éves kortól lehessen aláírni az európai polgári kezdeményezést. Az EB az tizennyolc éves korhatárt javasol, de a tizenhat is fölmerült, „hogy lehetőséget adjunk a fiataloknak”. Bauer Edit szerint a korhatár tizenhat évre történő leszállítása „jó ötlet”. Szintén nem tisztázott kérdés még, hogy hány országból kell összejönnie az aláírásoknak, illetve egy országból legalább és legfeljebb aláírás gyűjthető.

A politikus támogatja az elektronikus aláírás bevezetését, mert „ez nagyon leegyszerűsítené a dolgot”, ráadásul az élet olyan, más területein, mint például az adóbevallás is az elektronikus ügyintézés bevezetésére serkentené a döntéshozókat – tette hozzá.

Mindannak, amiről eddig szó volt, a fiatalok az igazi nyertesei – ezt már Gál Kinga, az Európai Unió Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának néppárti alelnöknője jelentette ki. Úgy folytatta: a lisszaboni szerződés arra ad választ, hogy merre menjen tovább az EU: vállalja-e az integrációnak egy erősebb fokát? A lisszaboni szerződés igennel felel erre a kérdésre. Emellett a lisszaboni szerződés az eddigieknél nagyobb teret biztosít az EU polgárainak, hogy beleszóljanak a döntéshozatalba. Gál Kinga erre az úgynevezett petíciós jogot hozta föl példának. Ez azt jelenti, hogy bárki, korhatárra való tekintet nélkül petíciót nyújthat be az Európai Parlamentnek az EP hatáskörébe tartozó ügyben, illetve a benyújtót közvetlenül érintő ügyben.

Legyen a tizennyolc év az alsó korhatár – vitázott Bauer Edittel az ugyancsak néppárti felvidéki euroképviselőnő, Anna Záborská, aki egyúttal örömét fejezte ki, amiért „szélesednek az EU állampolgárainak jogkörei”. A kereszténydemokrata, eredetileg fül-orr-gégész gyerekorvos politikusnő szerint remek témája lehetne az európai polgári kezdeményezésnek, hogy a vasárnap unió-szerte kötelezően legyen pihenőnap. Hozzátette: az eszmét több euroképviselő is megpendítette, de nem tudtak elég aláírást összegyűjteni ahhoz, hogy az EP foglalkozzék a kérdéssel.

Utoljára fölszólalni olyan, mint Karel Gott után énekelni – hajazott a csehszlovák korszak iránt érzett nosztalgiára, általános derültséget keltve Radovan Geist újságíró, az EurActiv.sk főszerkesztője. „Ha beszélek, legfeljebb átállítják a fülhallgatóikat MP3-ra” – fokozta tovább a hangulatot a felvidéki kolléga.

Geist arra hívta föl a figyelmet, hogy az európai polgári kezdeményezéssel az Unió állampolgárai közvetlenül bekapcsolódhatnak a politikába érdekeiket érvényesítendő. Hozzátette: az európai polgári kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania az EU különböző jogi hagyományait.

A frakciók még nem egyeztettek

Vajon az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos véleménykülönbségek – korhatár, országok száma, országonkénti minimális és maximális aláírások száma, satöbbi – milyen törésvonalak mentén látszódnak kikristályosodni? Például van-e liberális-konzervatív vagy észak-déli ellentét a kérdésben? Bauer Edit szerint semmi ilyesféle törésvonal nincs. „Ma még a képviselők személyes véleményét hallotta. […] Frakcióbeli egyeztetés ezekről a témákról még nem történt az Európai Néppártban, de úgy tudom, hogy más frakciókban sem” – mondta a hvg.hu kérdésére.

Az MKP politikusnője szerint az európai polgári kezdeményezést általános politikai konszenzus jellemzi Brüsszelben, vita csak a részletkérdésekben van. Bauer Edit az eddig elmondottaknak megfelelően határozott igennel felelt arra a kérdésre, hogy ezek szerint az ugyancsak az elszakított országrészekből érkezett néppárti frakciótársaival, például Mészáros Alajossal vagy Tőkés Lászlóval lehetnek-e a kérdésben – legalábbis a részleteket illetően – vitái.

Nem kellett volna-e bármi áron megakadályozni, hogy a Magyar Koalíció Pártja és a Híd külön induljon a parlamenti választáson júniusban, különös tekintettel arra, hogy az MKP kiesett a Szlovák Nemzeti Tanácsból? „Nyilvánvalóan ez volt az eredeti szándék […], de ezt megakadályozni egy bizonyos ponton túl nem lehetett. Én nagyon sajnálom, hogy így történt és nem így kellett volna történnie” - mondta Bauer Edit. Szerinte lesz még mód arra, hogy az MKP visszakerüljön a pozsonyi parlamentbe.

A néppárti európai parlamenti képviselőnő elismerte: az MKP nyilvánvalóan követett el hibákat a választási kampányban, melyek közül szerinte a legsúlyosabb az volt, hogy azt sulykolta a választóiba: biztosan bekerül a törvényhozásba. Mivel ezt sokan elhitték, ezért a Hídra szavaztak.

A november 27-i önkormányzati választásokkal kapcsolatban azt mondta: van, ahol van és van, ahol nincs együttműködés a két párt között. Somorján például – ahol ő született és ahol Bugár Béla, a Híd elnöke él – mindkét párt indít polgármesterjelöltet. Mivel a város lakosságának körülbelül hatvan százaléka magyar, Bauer Edit szerint „a dolog necces”. Hozzátette: növeli a magyar esélyeket, hogy két szlovák polgármesterjelölt is van. A hvg.hu kérdésére úgy felelt: a két választási forduló között nehéz visszalépni, tekintve, hogy az önkormányzati választás egyfordulós. Arról, hogy milyen együttműködés képzelhető el a két párt között a 2014-es parlamenti választáson, még korai beszélni, de „a törésvonal […] mély” és „a szlovákiai magyar közösségnek szüksége van egy saját képviseletre”.

Szegő Péter