Az orosz ügyészség szerint erre a kétoldalú jogsegély-egyezmény keretében benyújtott lengyel kérés nyomán került sor. A katyni tömegmészárlás 1940-ben történt: Szmolenszk környékén több helyen az orosz NKVD (belügyi népbiztosság) különböző táboraiban és börtöneiben fogva tartott, összesen mintegy 22 ezer lengyel állampolgárt végeztek ki legfelesőbb utasításra. Az orosz ügyészség közölte, hogy az 1990-ben indított büntetőeljárás iratai közül ezúttal egyebek között a NKVD által a Kalinyini területen fogvatartott lengyel katonák listái, a kihallgatási és boncolási jegyzőkönyvek, a lengyelek NKVD-táborokba küldéséről szóló dokumentumok, halotti anyakönyvi kivonatok, a temetésekről szóló iratok és más papírok kópiáit adtak át. 

Az orosz ügyészség azt is közölte, hogy a lengyel megkeresés teljesítése folytatódik. Az orosz katonai ügyészség a katyni mészárlás ügyében indított eljárást 2004-ben lezárta. Idén májusban a Memorial jogvédő egyesület Dmitrij Medvegyev orosz államfőtől kérte, hogy utasítsa az ügyészséget a katonai ügyészség korábbi nyomozásának felülvizsgálatára és a perújítás lehetőségének megvizsgálására. Júniusban Szergej Fridinszkij legfőbb katonai ügyész közölte, hogy a katyni ügyben nem lát okot a nyomozás újbóli felvételére, és arra sem, hogy a Memorial javaslatának megfelelően az ott megölt lengyeleket nyilvánítsák a politikai repressziók áldozatainak. Arra hivatkozott, hogy az eljárás során megjelölték a konkrét bűnösöket, a gyilkosság nem az állam nevében történt, és ezért az agyonlőttek nem tekinthetők a politikai megtorlások áldozatainak.

A Memorial csütörtökön újabb felhívást tett közzé, követelve a nyomozás felújítását. Megállapították, hogy az eredmény, amelyre a korábbi nyomozás jutott, nyilvánvalóan nem kielégítő. "Ismereteink szerint az eljárásban egyedül az NKVD munkatársait találták bűnösnek, noha a közzétett dokumentumok Sztálin és a politikai bizottságban lévő követői bűnösségére utalnak. A lengyel állampolgárok agyonlövéséről szóló döntést a legfelső szovjet vezetés hozta meg. A lengyel tisztek egyike sem hajtott végre bűncselekményt, ezért teljesen egyértelmű, hogy mindannyian a politikai repressziók áldozatainak rehabilitálásáról szóló törvény hatálya alá esnek" - mondta az Interfax hírügynökségnek Jan Racsinszkij, a Memorial egyik vezetője. Emellett a Memorial bírósági úton igyekszik elérni, hogy hozzák nyilvánosságra az eljárás - a katonai ügyészség által titkosított - anyagait.