Miért csapott össze az EU-csúcson Sarkozy és Barroso?
Kőkemény pengeváltás zajlott le a francia államfő és az Európai Bizottság elnöke között a zárt ajtók mögött megtartott csütörtöki EU-csúcson. A vita a franciaországi romák kiutasítása, illetve az ezzel kapcsolatos korábbi bírálatok miatt robbant ki a brüsszeli találkozón.
Szópárbaj |
Franciaországban folytatódik az illegális táborok felszámolása, bármilyen származású emberek lakják is őket - mondta Sarkozy Brüsszelben. A francia elnök megerősítette, hogy Franciaország közbiztonsági megfontolásokból cselekedett, és reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság európai szintű javaslatokat készít a romák helyzetének témájában. "Európa nem hunyhat szemet az illegális táborok fölött" - tette hozzá. A csúcstalálkozón Jerzy Buzek európai parlamenti elnök, valamint az EU soros elnökségét betöltő Belgium kormányfője, Yves Leterme is egyértelműen leszögezte, hogy tiszteletben kell tartani a Bizottság megbízatását az uniós jog betartásának felügyeletére. Közvetetten elhatárolták ugyanakkor magukat Reding második világháborúra tett utalásától - mint ahogy tette ezt előző nap maga Barroso is. Angela Merkel német kancellár is kifogásolta a luxemburgi biztos "szóhasználatát és hangnemét", ugyanakkor hangsúlyozta az uniós intézmények tiszteletének fontosságát is. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök pedig Sarkozynek a hazáját érintő megjegyzését kifogásolta, de arra helyezte a hangsúlyt, hogy "nem illendő" egy uniós biztos tevékenységéért a hazáját felelősségre vonni, hiszen az európai bizottsági tagok nem országuk, hanem az unió képviseletében és érdekében dolgoznak. Juncker is túlzottnak ítélte ugyanakkor Reding megfogalmazásait. (MTI) |
A Nicolas Sarkozy és Jose Manuel Barroso közötti éles szóváltásról, amely a sajtóbeszámolók szerint a franciaországi romák kitoloncolásával volt kapcsolatos, a bolgár miniszterelnök, Bojko Boriszov is beszámolt az újságíróknak. Sarkozynél korábban az verte ki a biztosítékot, hogy Viviane Reding, az EU igazságügyi és emberi jogokért felelős biztosa kedden a második világháború óta nem tapasztalt jogsértésnek nevezte a Sarkozy-kormány romák kitoloncolásával kapcsolatos lépéseit.
A hvg.hu-nak nyilatkozó diplomáciai források is megerősítették, hogy Sarkozy és Barroso között kemény szóváltás zajlott le a kérdés miatt. Barroso egyébként korábban, már szerdán elhatárolódott Reding kijelentéseitől, amelyek egy belső használatra íródott francia kormánydokumentum kiszivárogtatása után hangzottak el a bizottság brüsszeli sajtóközpontjában. A dokumentum egyértelművé tette, hogy etnikai alapon toloncolják ki a táborokba verődött bolgár és román romákat Franciaországból, ez pedig az EU emberjogi chartájának egyértelmű megsértését bizonyíthatja.
Csütörtökön Barroso a sajtó tagjainak többszöri kérése ellenére sem beszélt a tárgyalóteremben elhangzottakról. Sarkozy a csúcsot követő sajtótájékoztatóján előbb nyugodt hangon beszámolt a napirendi pontok többségéről, majd a romakérdést firtató egyik újságírói kérdésre válaszolva hatalmas vehemenciával adott hangot mélységes sértettségének. A francia elnök szerint kérdéseket bármiről fel lehet tenni az EU vezetői egyeztetésein, de az a hang, amit Reding megütött, elfogadhatatlan és “így nem beszélhetnek egymással európai partnerek”.
A csúcstalálkozón - amely eredetileg az EU külkapcsolatairól szólt volna - a romakérdés került előtérbe. A kormány- és államfők megállapodtak abban, hogy kidolgoznak egy, a romák integrációját segítő, átfogó uniós stratégiát, és előzetesen öt pontban foglalták össze az ezzel kapcsolatos együttműködés alapelveit. Ezek szerint minden tagállamnak joga van betartatni a törvényeit a saját területén, a bizottságnak azonban joga van ellenőrizni a közösségi törvények betartását mind a 27 tagállamban. Emellett a tagállamok és az Európai Bizottság közti együttműködésben alapvető a kölcsönös tisztelet megadása. A témával kapcsolatos tárgyalásokat Angela Merkel kancellár szerint a soron következő, október végi formális EU-csúcson folytatják.
Orbán Viktor a csúcs után azt mondta, egyértelművé vált minden európai vezető számára, hogy közös romastratégiára van szükség. Ennek kapcsán a magyar kormányfő szerint sokat várnak hazánktól mint az egyetlen olyan tagállamtól, amelynek van roma származású európai parlamenti képviselője. Orbán szerint ráadásul a soros EU-elnökséget jövő év első felében ellátó Fidesz-kormánynak “fontos feladata és felelőssége egy hatékony romastratégia gyors összebarkácsolása”. Hozzátette, hogy az EU a romák kapcsán először kénytelen azzal szembesülni, hogy a szabadságjogoknak is vannak korlátai, így a szabad mozgás az EU-n belül is csak bizonyos szabályok betartása esetén teljesül. Szerinte a franciák nem tesznek mást, mint betartatják a szabályaikat, ami jelen esetben a szabad mozgás korlátainak kérdését feszegeti. Orbán végül közölte, hogy az e területre fordított uniós források nagy részét nem megfelelően költik el, ezen pedig a bizottságnak és a tagállamoknak közösen kell változtatni.