Sarkozy romák befogadását javasolta bírálójának
Fogadjon be Viviane Reding romákat Luxemburgban, a saját hazájában - javasolta állítólag Nicolas Sarkozy francia államfő a kormányának a romákkal szembeni fellépését bíráló luxemburgi EU-biztosnak szerdán, a francia kormánypárti szenátorokkal elköltött ebédjén. A luxemburgi külügyminiszter szerint a francia elnök rosszindulatúan vágott vissza Viviane Redingnek.
A köztársasági elnök üzenetéről a zártkörű ebéd után a szenátorok számoltak be a francia sajtónak. "(Az elnök) azt mondta, hogy ő csak az európai szabályokat és a francia törvényeket alkalmazta, hogy semmit nem lehet Franciaország szemére vetni, de ha a luxemburgiak maguknak akarják őket, nem jelent problémát" - mondta Bruno Sido, az egyik szenátor. Hozzátette: "Azt mondta, hogy rendben van a politikánk, és hogy felháborítja - és majd holnap erre ki is fog térni (Brüsszelben az állam- és kormányfők csúcstalálkozóján) -, hogy az EU így nyilatkozik a francia fellépésről". Egy másik szenátor, Michel Houel elmondása szerint az államfő megjegyezte, hogy az uniós "biztos Luxemburgban lakik, amely ország nagyon közel van Franciaországhoz, és örömmel vennénk, ha Luxemburg is be tudna fogadni romákat".
Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kedden a második világháborúhoz hasonlította a romák franciaországi helyzetét, miután kiderült, hogy - a párizsi kormány képviselőinek állításaival ellentétben - olyan belső utasítás alapján toloncoltak ki cigányokat az országból, amely figyelembe veendő szempontnak tekintette az etnikai csoporthoz való tartozást: "Azt gondoltam, hogy Európa a második világháború után többet nem lehet tanúja hasonló jellegű helyzeteknek" - mondta a biztos.
Elmondása szerint elsősorban az háborította fel, hogy a francia kormány tagjai többször is "biztosították" afelől, hogy diszkriminatív megfontolások nem húzódnak meg a kitoloncolások mögött, ám kiderült, hogy a francia belügyminiszter kabinetfőnöke körlevélben szólította fel a prefektusokat az illegális táborok - "és elsősorban a cigánytáborok" - felszámolására. A körlevél szövegét azóta módosították, és már nem tartalmazza a diszkriminatív utalást, ám a francia hatóságoknak nem csak szavaikat, hanem magatartásukat is meg kell változtatniuk - fejtette ki Viviane Reding.
A luxemburgi külügyminiszter szerint a francia elnök rosszindulatúan vágott vissza Redingnek. "Viviane Reding nem luxemburgiként beszélt. Luxemburgi származású, de az Európai Bizottság igazságügyi biztosa. Nem Luxemburg nevében, és nem luxemburgi utasításra beszélt. Nicolas Sarkozy némileg rosszindulatúan hozza kapcsolatba egymással a biztos nemzetiségét és Luxemburgot. Erre a csúsztatásra reagálni kell... tudom, hogy Sarkozynek baja van a luxemburgiakkal, de mégsem kellene túloznia" - mondta Jean Asselborn.
Az Európai Bizottság elnöke személyes támogatását fejezte ki a romák ügyében Párizst bíráló igazságügyi biztos mellett, de elhatárolódott a második világháborús összehasonlítástól. "A pillanat hevében használt egyik vagy másik kifejezés félreértésre adhat okot. Reding asszony nem akart párhuzamot vonni a II. világháborús események és a mai történések között" - mondta José Manuel Barroso szerdán, egy brüsszeli sajtótájékoztatón. Maga és az egész bizottság nevében támogatja viszont a luxemburgi Reding kezdeményezését, hogy adott esetben vonják felelősségre Párizst a romániai és bulgáriai romák hazatoloncolása miatt - mondta. "A közösségi törvényeket be kell tartani. Az etnikai alapú megkülönböztetés tilalma az Európai Unió egyik alapértéke, és az unió mindent meg fog tenni a tiszteletben tartásáért" - tette hozzá Barroso.
A bizottság francia tagja, Michel Barnier nyugalomra szólított fel. Azt szeretném, hogy mindenki nyerje vissza a nyugalmát, kerülje a haszontalan vitát, és ne használjon történelmi utalásokat, amelyeknek nincs értelmük - jelentette ki egy pénzügyi kérdésekkel foglalkozó sajtóértekezleten. Ami a lényeget illeti, ő is igazoltnak látja a bizottság kritikáját, és hallgatólagosan bírálta Pierre Lellouche francia Európa-ügyi államtitkárt, aki hétfőn a Franciaország szuverenitására hivatkozó kijelentésével kiélezte a kérdést.