Eddig a törmelék két százalékát takarították el Haitin
Egyes becslések szerint több mint 25 millió köbméternyi törmeléket – a Hoover-gátnál felhasznált beton mennyiségének hétszeresére rúgó romhalmazt – hagyott maga után a januári haiti földrengés, amelynek nyomai még ma is lépten-nyomon láthatók a főváros, Port-au-Prince utcáin. Nem is csoda: eddig ugyanis az irdatlan mennyiségű törmelék mindössze két százalékát takarították el.
Törmelék borítja a haiti főváros szinte minden pontját: az AP beszámolója szerint néhány épület úgy néz ki, mintha a feje tetejére fordították volna, vagy éppen elsüllyedne a földben. A város mindent egybevetve még mindig úgy néz ki, mint egy hónappal a január 12-i, több mint kétszázezer ember halálát okozó természeti katasztrófa után.
A romeltakarítás csigalassúságának több oka is van, egyrészt az ehhez használt nehéz gépeket és felszereléseket tengeri úton kell az országba szállítani, illetve a billenőplatós teherautók csak nagy nehézségek árán tudnak közlekedni a keskeny és helyenként meredek földutakon. Ennél is nagyobb akadály, hogy a hiányos nyilvántartási adatok miatt nehezen állapítható meg, hogy kik a düledező épületek tulajdonosai, illetve sok esetben nincs is hová lerakni az összegyűjtött törmeléket, amely a hírügynökség beszámolója szerint sokszor még emberi maradványokat is rejt.
A haiti kormány nem jelölt ki felelőst a takarítási munkálatok végrehajtására, így nincs olyan személy, aki összefogná az erre irányuló erőfeszítéseket. A nemzetközi szervezetek ezért jobb híján maguk fogtak bele a munkába, ám a szűkös forrásokért sok jótékonysági csoport versenyez – ez pedig azt eredményezi, hogy csak lassan, lépésről-lépésre haladnak a munkálatok, amelyeket a legtöbb esetben alig hangolnak össze. „Nincs átfogó terv” – panaszkodott az AP-nek az ENSZ egyik munkatársa, aki szerint a földrengés után először az utakat tisztították meg, de „az volt a munka legkönnyebb része”.
A földrengés után létrehozott helyreállítási bizottság ugyan előirányzott 17 millió dollárt Port-au-Prince hat körzetének megtisztítására, de a körzeteket a mai napig nem jelölték ki és azt sem lehet tudni, hogy a város többi részéről mikor viszik el a törmeléket. A haitiak többsége lassan megtanul együtt élni a romokkal, rutinosan kerülgetik a lerombolt épületeket. „Több évet is igénybe vehet a helyreállítás” – mondja az ENSZ munkatársa. „Nem hordhatjuk el ezt az egészet talicskán.” Pedig a helyiek közül sokan pontosan ezt teszik: lapáttal és talicskával esnek neki saját házuk, kertjük megtisztításának.