Földközi-tengeri nyaralás, európai körutazás, pihenés egy alpesi egészségügyi központban – többek között inkább ezzel töltötték az idejüket azok az állami vagy cégvezetők, akik épp akkor nem voltak egy-egy természeti katasztrófa helyszínen, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Róluk közölt listát nemrégiben a Foreign Policy magazin.
Egy politikai vezetővel, pláne egy államelnökkel, kormányfővel szemben alapvető elvárás, hogy ha természeti katasztrófa sújtja országát, személyesen irányítsa a mentési, helyreállítási munkálatokat – vagy legalább fejezze ki együttérzését az áldozatokkal.
Ali Zardari pakisztáni elnöknek viszont augusztusban fontosabb volt az éppen zajló európai körútja annál, hogy azt megszakítva hazautazzon és személyesen irányítsa az utóbbi évtizedek egyik legpusztítóbb katasztrófájának számító áradások védekezési munkálatait.
Bár a Foreign Policy szerint amerikai kormányhivatalnokok négyszemközt tudtára adták, hogy jobb lenne, ha hazatérne, Zardari mégis folytatta az utat és drága szállodákban szállt meg - egyes hírek szerint Londonban például a 11 ezer dollárba kerülő királyi lakosztályt vette igénybe. Ezt ugyan az elnöki kabinet munkatársai később cáfolták, ahogy mondták, Zardari „a legolcsóbb ötcsillagost” választotta a brit fővárosban (a Churchill Hyatt Regency-t) és nem is a királyi lakosztályban töltötte az éjszakát. Az elnök ezután is távol maradt, augusztus 18-án például az oroszországi Szocsiba utazott egy régiós biztonsági csúcstalálkozóra, igaz, ekkor már olyan mértékű volt a hazai és nemzetközi nyomás, hogy két napos útját néhány órásra rövidítette és hazatért az árvíz sújtotta Pakisztánba.
Szintén nem volt sietős a hazatérés a moszkvai polgármesternek, Jurij Luzskovnak, aki augusztus 2-án, a becslések szerint 15 milliárdos károkat okozó oroszországi erdőtüzek fellángolása után, sportsérülésének kezelésére az osztrák Alpokba utazott. Bár egy héttel később, amikor Moszkvában a hőség és a szmog miatt egyre nőtt a halálos áldozatok száma, mégis hazatért, csak tíz napot töltött otthon és augusztus 18-án folytatta szabadságát. Bár sokan követelték a lemondását, Luzskov maradt, Vlagyimir Putyin kormányfő pedig még meg is dicsérte azért, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel megszakította külföldi kezelését.
Nem jutott ki viszont a dicséretből Wyclef Jean haiti származású hip-hop énekesnek, akinek elnökjelöltségét épp a napokban utasította el az ország választási tanácsa azzal, hogy nem lehet államfő, mert nem élt legalább öt évet az országban. Bár több szempontból sem illik a legrosszabb időpontban nyaralni indulók közé, de mégsem volt ott, amikor szükség lett volna rá.
A választási tanács döntésére várva a helyszínen a Fugees volt frontembere ugyanis nem a helyreállítási munkákban vett részt, hanem bujkált – állítólag halálosan megfenyegették elnöki tervei miatt. Ráadásul egyes beszámolók szerint a haiti segélyezés céljára létrehozott alapítványának pénzügyei körül sem stimmel minden, és a New York Times szerint az alapítvány nem is vett részt több olyan segélyakcióban, amelyről korábban beszámolt.
Az utóbbi hónapok talán leghírhedtebb „hiányzója” azonban mégsem egy leendő vagy jelenlegi állami vezető, hanem egy vezérigazgató volt. Tony Hayward, a Mexikói-öbölben törtét olajszennyeződésért felelős brit BP vezetője korábban kamerák előtt közölte, hogy azért is szeretné minél hamarabb elfojtani a szivárgást, hogy visszakaphassa az életét.
Olaj volt csak a tűzre, hogy júniusban, amikor már két hónapja folyt a szennyeződés megfékezésére irányuló harc, Hayward szabadságot vett ki, hogy részt vehessen egy jachtversenyen – ahol saját hajója is rajthoz állt. Júliusban lemondott a pozíciójáról, de egy éves fizetésének megfelelő összeggel a zsebében távozik, ráadásul a BP-n belül új posztot is kap az orosz vegyesvállalat élén.
A legrosszabb időpontban kivett szabadság díját viszont Nagy-Britannia legnagyobb szakszervezetének, a Unite-nak a főtitkára kapná, aki épp a British Airways (BA) munkatársainak júniusban megtartott ötnapos sztrájkja alatt vonult el egy ciprusi villába feleségével. Mivel a nyaralást már rég megtervezték, Tony Woodley a pihenés kedvéért felfüggesztette részvételét az utasok jogairól, illetve a BA alkalmazottainak követeléseiről szóló viharos tárgyalásokban. Az már csak érdekes adalék volt a történtekhez, hogy nem a British Airways, hanem az EasyJet gépével utazott a szigetre.