Mit jelent a Híd-Most választási sikere?
Átalakulás előtt áll a szlovákiai magyar politika: a szombati választáson sikeresen szereplő, a jobboldali kormánykoalícióban is várhatóan helyet kapó Híd-Mostra egyes elemzők már most úgy tekintenek, mint a szlovák-magyar megbékélés leendő kulcsára. Mások szerint viszont kérdés, a szlovák-magyar „kétnyelvű párt” milyen válaszokat tud majd adni a két ország közötti problémákra.
Várakozásokon felül teljesített a szombati szlovákiai választásokon a Bugár Béla által vezetett, alig egy éve létrehozott Híd-Most szlovák-magyar párt, amely a voksok 8,12 százalékát szerezte meg, ezzel 14 helyet szerzett a 150 fős pozsonyi törvényhozásban.
Szavazatainak körülbelül egynegyede, hozzávetőleg 2 százalék szlovák szavazóktól érkezett, de a párt sikerében szerepet játszott az is, hogy a hagyományos szlovákiai magyar párttól, a Magyar Koalíció Pártjától (MKP) hozzávetőleg 2,5-3 százaléknyi szavazat áramlott át hozzá – elemezte az eredményeket a Magyar Külügyi Intézet hétfői konferenciáján Öllős László, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke.
A Híd-Most integráló erejét jelzi, hogy nemcsak a magyarlakta területeken szerepelt jól, hanem a pozsonyi régióban is, ahol 8 százalék feletti eredményt produkált, míg az MKP 1 százalék alattit - írja a szlovákiai választásokról szóló elemzésében a Political Capital. A nagyszombati és a nyitrai – a magyarok által legnagyobb arányban lakott – területeken mindkét párt országos átlagán felül teljesített, de a Híd-Most ezekben a járásokban is erősebbnek bizonyult, ráadásul a kassai régióban 10,1-5,3 arányban kerekedett az MKP fölé – teszik hozzá az elemzésben.
Az eredmény a Political Capital szerint világossá tette, hogy a határon túli magyarok politikai döntéseit nem az határozza meg, hogy milyen üzenetet fogalmaznak meg számukra Budapestről. Az elemzés szerint az is jól látható, hogy a kárpát-medencei magyar kisebbségek politikai képviseletére egyre kevésbé alkalmasak az etnikai alapon szerveződő pártok, ehhez a folyamathoz hosszabb távon a magyar kormánypárt is kénytelen lesz alkalmazkodni.
Miért bukott el az MKP?
Az MKP helyett – amely csupán 17 ezer szavazattal maradt el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos határtól – sokan azért szavaztak inkább az új kétnyelvű pártra, mert Bugár Béla népszerű „kampányarcnak” bizonyult, a Híd lendületes, fiatalos és a programra koncentráló kampányt folytatott, és élvezte a szlovákiai média támogatását is – mondta a hétfői konferencián Öllős László.
Ugyancsak a Híd mellett szólhatott sok voksoló szemében az, hogy Trianon-ügyben nem foglaltak állást és elkerülték a lehetséges hibákat a kettős állampolgárság kérdésével kapcsolatban is.
Ezzel szemben a szakember szerint az MKP hibát hibára halmozott a kampány során: képviselői a magyar állampolgársági törvénymódosításra adott szlovák válaszlépésekről szóló szavazáskor kivonultak a parlamentből, és egynyelvű választási plakátokkal kampányoltak – ezzel elbizonytalanítva a választókat. Programüzenetek nélküli, identitás-kampányt folytattak, a választási listán pedig nem kaptak elég súlyt a fiatalabb korosztályok tagjai – tette hozzá Öllős László. Bár rájöttek, hogy Csáky Pál pártelnök nem megfelelő vezető szereplő a kampányban, nem tudtak helyette mást kiállítani – mondta a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke.
Új magyar-magyar kapcsolatok
Az MKP kiesése rögtön maga után vonta Csáky Pál lemondását, az új környezetben az MKP pedig csak a Fidesz hathatós támogatásával tud a felszínen maradni, amire más határon túli pártok esetében is – például a vajdasági VMDP-vel kapcsolatban – volt már példa – olvasható a Political Capital elemzésében. „A helyzetből fakadóan a Fidesz rákényszerül arra, hogy újragondolja viszonyát a Bugár Béla vezette párthoz, valamint annak a magyar kormánypártétól jelentősen eltérő nemzetpolitikai koncepciójához” – írja az elemzés.
„Ha támogatási igény érkezik a Híd részéről, aligha fog elutasításba ütközni” – mondta a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján Budapest és a Híd lehetséges jövőbeli kapcsolatáról Szesztay Ádám, a Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatalának főosztályvezető-helyettese. „Az igazi kérdés az lesz, hogy a Híd mit tud elérni a magyar-szlovák megbékélés területén” – tette hozzá.
A Híd leendő 14 tagú frakciójában fele-fele arányban ülnek majd szlovák és magyar képviselők, így az Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamentből való kiesése után is megmaradhat a magyar kisebbség közvetlen országgyűlési képviselete – igaz, az eddigi 20 magyar képviselő helyett csak heten ülnek majd a parlamenti padsorokban. Ennek ellenére sokan vélik úgy, hogy a Híd lehet a szlovák-magyar viszony normalizálódásának előmozdítója. A párt „a szlovák-magyar megbékélés alapja lehet Szlovákiában, ők lesznek azok, akikre mi is alapozhatunk” – mondta a Magyar Külügyi Intézet rendezvényén Hamberger Judit, a szervezet Szlovákia-szakértője.