A hús eredetét genetikai ujjlenyomattal sikerült bizonyítani. Az Oregoni Egyetem newporti tengerkutatási központjának kutatói filmesekkel és környezetvédőkkel együtt tavaly az Egyesült Államokban és Dél-Koreában gyűjtöttek éttermekben bálnahúsmintákat: egy Los Angeles-i étteremben olyan tőkebálnahúsra találtak, amelyet 2007-ben adtak el Japánban.

Mivel a fajt a kipusztulás fenyegeti, az étterem ellen büntetőjogi eljárás kezdődött, ugyanis japán bálnahúst nem vásárolhatnak a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó a Washingtoni Egyezményt (CITES) aláíró országok.

A kutatók Szöulban, Dél-Korea fővárosában is meglátogattak egy szusibárt, ahol június és szeptember között 13 bálnatermékre bukkantak. Ezek közül négy egy Antarktisz környékén elejtett déli csukabálnából, négy tőkebálnából, három egy, a Csendes-óceán északi részén élő csukabálnából, egy barázdás bálnából és egy Risso-delfinből származott.

A kereskedelmi célú bálnavadászatot nemzetközi moratórium tiltja 1986 óta. Japán azonban "kutatási céllal" évente több száz bálnát ejt el. E bálnák húsát az ország boltjaiban és éttermeiben értékesítik. A kutatók eredményeiket a BBC tudósítása szerint  a Biology Letters című folyóiratban tették közzé. Javaslatuk szerint a bálnahús-kereskedelem ellenőrzéséhez be kellene vezetni a DNS-tesztet, beleértve az összes kifogott bálna DNS-ének jegyzékbe vételét is.