A hágai eljárásban megszólaló első tanú a boszniai muzulmán Ahmet Zulic volt, akit az 1992-1995-ös háború elején a szerbek fogolytáborában tartottak rabként. A tanú és az őt beidéző ügyész egyebek között arról számoltak be, hogy a tábor őrei kegyetlenkedtek a foglyokkal, Zulic falujának ostromakor pedig civileket gyilkoltak meg. A férfi a vallomás szerint tanúja volt annak, hogy a szerb katonák muzulmánokkal megásatták saját sírjukat, majd megölték őket.

Karadzsics - akit két vádpontban népirtással vádolnak - saját döntése alapján ismét önmaga képviselte védelmét. A boszniai fővádlottak egyikeként korábban úgy nyilatkozott, nem tartja bűnösnek magát az ellene felhozott vádakban. Azt is állította, hogy elsőként a bosnyákok támadta a szerbekre, és a katonai műveletek erre válaszul születtek. Az első tanú nem tett említést Karadzics szerepéről, de a vád szerint az egykori boszniai szerb vezető a háború egyik fő szervezője volt.

A tavalyelőtt Belgrádban elfogott Karadzsicsot egyebek között a szarajevói és a srebrenicai népirtásért teszik felelőssé. Szarajevóban a több mint hároméves ostrom alatt közel tízezren haltak meg, többségében polgári személyek, Srebrenicában pedig több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le a szerb csapatok 1995 nyarán. Radovan Karadzsics már többször megkísérelte késleltetni perét. Az eljárás tavalyi kezdete előtt tíz hónapnyi időt kért arra, hogy áttanulmányozhassa vaskos dossziéját, de kérésének nem tettek eleget, és a per ősszel elkezdődött. Később a bírák mégis több hónapnyi haladékot határoztak el, de a vádlott ezt is szeretné hosszabbra húzni. Ennek érdekében nemrégiben beadott kérelmét azonban ismét elutasították, így a vád megkezdhette tanúinak felvonultatását.

A tanúk között a békeközvetítésben részt vevő diplomaták, újságírók és történészek is megjelennek majd a Karadzsics-perben. A vádnak összesen 300 bírósági óra áll rendelkezésére. A bírák most arra is figyelmeztették Karadzsicsot, hogy ne próbálja meg a tanúkihallgatás elnyújtásával halogatni a pert. Ezt az eszközt korábban Slobodan Milosevics volt jugoszláv elnök alkalmazta, aki azonban pere alatt elhunyt hágai börtönében. A keddi ülésnap előtt tüntetők egy csoportja vonult a törvényszék hágai épülete elé, hogy elítélje Karadzsics tetteit, és követelje Ratko Mladics volt katonai vezető kézre kerítését is. Mladics tizenöt éve nemzetközi körözés alatt áll, de mindeddig nem sikerült elfogni.