Ez volt a két államfő első találkozója. Tadics februárban nem vett részt Josipovic beiktatásán, mert arra meghívták Fatmir Sejdiu koszovói elnököt is. Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Tadics hasonló okból távolmaradt a nyugat-balkáni vezetők minapi szlovéniai csúcstalálkozójáról is. Josipovic és Tadics találkozóját titokban tartották, csak néhány órával a tárgyalás előtt jelentették be. A munkatalálkozó után a két elnök közölte, hogy a Horvátország és Szerbia által egymás ellen népirtás címén a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) benyújtott keresetet peren kívül is lehet rendezni. "A peren kívüli rendezés jó megoldás lenne a vitában, ami nem jelenti azt, hogy a beszüntetnénk az eljárást a bűntetteket elkövetők ellen" - mondta újságíróknak Tadics a tárgyalások után. "Kompromisszumos megoldáson akarunk dolgozni, amely azonban nem nélkülözheti az igazság és a méltányosság elveit" - tette hozzá a szerb elnök. A horvát elnöki hivatal még a találkozó előtt közölte, hogy a megbeszélés célja párbeszédet kezdeni a két ország közötti főbb vitás kérdésekről.

A két ország kapcsolataira rányomja bélyegét a múlt öröksége. Horvátország függetlenségének 1991-ben történt kikiáltását 1995-ig tartó háború követte Zágráb és a belgrádi vezetés által támogatott szerb szakadárok között. Horvátország ezután nyújtott be panaszt Szerbia ellen a hágai ENSZ-bíróságon, Szerbia pedig januárban Horvátországgal szemben. Szerbia és Horvátország egyaránt csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, Zágráb már 2012-ben. A 27 tagország rendszeresen felszólítja a két balkáni államot, hogy a jobb csatlakozási kilátások érdekében javítsák kapcsolataikat.