Az amerikai kormányzat szerint a jüan erősen alulértékelt, ami nagy szerepet játszik abban, hogy a kétoldalú árucserében az Egyesült Államok folyamatosan kereskedelmi hiányt halmoz fel. A Fehér Ház ezért fontolóra vette azt is, hogy áprilisban, amikor közzéteszi félévenként esedékes jelentését a külföldi valutákról, olyan országként nevezze meg Kínát, amely "manipulálja valutáját".

A keményebb vonalat Obama elnök is érzékeltette szerdán, amikor a demokrata szenátorokkal folytatott megbeszélésen kijelentette: az Egyesült Államoknak "el kell érnie, hogy (Kína) ne növelje mesterségesen termékeink árát (saját piacán) és saját áruinak árát ne csökkentse mesterségesen, mert ez nagy versenyhátrányt jelent számunkra".

A vita felújítása - jegyezte meg a NYT - politikailag jól jöhet Obama számára a 10 százalékot meghaladó munkanélküliség közepette, mivel sokan úgy érzik, hogy Kína "amerikai munkahelyeket lop el". A szakértők szerint azonban az elnöknek még elődjénél is kevesebb eszköze lesz arra, hogy célját elérje Pekingnél. Bush éveken át sürgette, hogy Kína felértékelje valutáját, de csak szerény eredményt ért el.

Jelenleg Kína éppenséggel arra összpontosít, hogy  újra beindítsa exportgépezetét a globális recesszió után, amely csökkentette a kínai termékek iránti keresletet is - ebben pedig szüksége van az olcsó jüanra. Egyébként pedig, mondják a szakértők, a kínai vezetőknek lassan elege van abból, hogy folyton gazdaságpolitikai leckéztetésben részesüljenek - legnagyobb adósuktól. 

A kongresszusban fokozódik a nyomás annak érdekében, hogy Washington erőteljesebben lépjen fel  a valutavitában, és a kormányzatot erre sarkallhatja  a két ország gazdasági konjunktúrájának alakulásában megmutatkozó  különbség is. Kína sokkal gyorsabban lábal ki a recesszióból, mint az Egyesült Államok, így a mesterségesen leszorított árfolyamú jüan révén az egyensúlyhiány még nagyobbra nőhet a két ország közötti kereskedelemben.

Közgazdászok becslése szerint a kínai valuta, a jüan (hivatalos nevén a renminbi) jelenleg legalább 25 százalékkal, de lehet, hogy 40 százalékkal is alulértékelt a dollárral és más valutákkal szemben - írta a NYT. A rés nagyobb, mint bármikor 2005 óta, amikor Peking a Bush-kormányzat nyomására megengedte, hogy a jüan árfolyama kis mértékben erősödjék.

Erre való tekintettel Washington reméli: Peking maga is megérti, hogy új valutapolitikára van szükség. Ebben az összefüggésben egy nevének elhallgatását kérő amerikai kormánytisztviselő azt érzékeltette, hogy Washington szerint Kínában is fontosabbnak tekintik a belső kereslet növelését, ami csökkentené az ország exportfüggőségét (következésképpen a  gyenge jüan szükségességét.). 

Az amerikai kormányzatban Timothy F. Geithner pénzügyminiszter a valutapolitika felelőse, akinek magatartása ingadozó volt a kérdésben. Kinevezése előtt egy írásos nyilatkozatban úgy fogalmazott, hogy Kína "manipulálja valutáját" - később azonban elhatárolta magát ettől a vádtól és igyekezett elsimítani a vitát Pekinggel. Az elnökkel lezajlott szerdai találkozón azonban több demokrata kongresszusi tag is elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy Washington nem ért el haladást az árfolyamvitában.