Fokozottabb szigor az alkoholt fogyasztó autóvezetőkkel szemben, a szeszes italok kiskereskedelmének alaposabb szabályozása, az alkoholos italok marketingjének korlátozása, illetve a gyerekek és fiatalok fokozottabb védelme – többek között ezekre a kérdésekre is kitér az a globális stratégiatervezet, amelyet több éves előkészítő munka után az Egészségügyi Világszervezet (WHO) igazgatói tanácsa a múlt hétvégén zárult genfi ülésén fogadott el. A végleges dokumentumról várhatóan májusban szavaz a WHO közgyűlése.

„Eddig nem létezett ehhez hasonló, az egész világra kiterjedő alkoholstratégia” – vázolja a keretdokumentum jelentőségét Kökény Mihály, a WHO végrehajtó tanácsának magyar tagja, aki a tárgyalásokon az EU tagállamainak álláspontjait is koordinálta. „A stratégia nem kötelező érvényű, inkább egy étlapot kínál a nemzeti kormányoknak arról, hogy e területen milyen intézkedéseket érdemes vagy lehet foganatosítani.”

Évente kétszázezren halnak meg miatta

Az alkoholfogyasztás okozta károk egyre jelentősebbek az EU tagállamaiban, ahol a probléma egyre több gyereket is veszélyeztet – tette közzé tavaly ősszel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amelynek jelentése szerint a túlzott alkoholfogyasztás évente 195 ezer ember halálát okozza az unióban, és a tagállamok átlagát figyelembe véve a korai halál harmadik leggyakoribb oka. A bizottság szerint az EU-ban 5-9 millió gyerek életét befolyásolja hátrányosan az alkohol.

Lefoglalt alkoholt semmisítenek meg Jakartában © AFP

A WHO új globális stratégiája 10 területen ajánl lehetséges intézkedéseket a nemzeti kormányoknak, amelyek között kiemelt helyet foglal el az ittas vezetés visszaszorítása. Azokban az országokban, ahol minimális mennyiségű alkohol fogyasztása után még a kormány mögé ülhetnek a vezetők (azaz nem vezették be a zéró tolerancia elvét), a javaslatok egyike szerint a törvényben maximált véralkoholszint értékét csökkenteni kell a friss jogosítvánnyal rendelkező fiatalok és a hivatásos járművezetők esetében.

Nincs több "egyet fizet, kettőt kap"?

Kik töltik ki a legtöbbet?

Hazánk mellett Dánia, Csehország, Írország és Luxemburg tartozik a legnagyobb alkoholfogyasztást produkáló országok közé az OECD legfrissebb, 2006-2007-es számai alapján. Kattintson a statisztikáért!

Az alkoholos italok kiskereskedelmét érintő lehetséges korlátozások között kitérnek a szeszt árusító üzletek számának vagy nyitvatartási idejének csökkentésére, a nyilvános helyen történő alkoholfogyasztásra és az illegálisan előállított szeszes italok terjesztésének visszaszorítására is.

A gyártók marketingtevékenységét illetően a stratégia többek között a fiatalok közösségi médián keresztüli elérését tenné nehezebbé, illetve korlátozná a szeszes italokat gyártók szponzorációs tevékenységét is. Az árpolitikát tekintve a WHO stratégiája az egyes italok alkoholtartalmának megfelelő mértékű adó kivetése mellett a javaslatok között sorolja fel az árleszállító akciók, beleértve az „egyet fizet, kettőt kap” kampányok betiltását is.

Az alkoholfogyasztás, illetve az ahhoz kapcsolódó káros hatások visszaszorítására vonatkozó nemzeti stratégiák kialakításánál a WHO szerint a kormányoknak érzékenyeknek kell lenniük a vallási, kulturális és társadalmi jellegzetességekre, különbségekre is. „A dél-európai országokban, ahol a nagy hagyományokkal rendelkező borfogyasztás népszerű, a tömény szeszek fogyasztása kevésbé jellemző” – mondja Kökény Mihály. „Kelet-Európában nehezebb a kérdés, az alkoholfogyasztás itt gyakran a társadalmi, egzisztenciális frusztrációk levezetését is szolgálja.”

A kulturális különbségek egyik példájaként Kökény Mihány Oroszországot említi, ahol Vlagyimir Putyin miniszterelnök január közepén valódi hadjáratot indított a híresen nagyivó oroszok alkoholfogyasztásának visszaszorítására. A „legfelsőbb szintről” jövő kezdeményezés szerint többek között adóemeléssel, illetve a hirdetések és a forgalmazás korlátozásával 2012-ig 15 százalékkal, 2020-ig pedig 55 százalékkal kívánják csökkenteni a szeszes italok fogyasztását.

Vásárlók egy moszkvai italbolt előtt © AFP

Tavaly nyáron az orosz elnök, Dimitrij Medvegyev utasítására már megtriplázták a sörre kivetett jövedéki adót, alsó korlátot vezettek be a vodka kiskereskedelmi árára és fontolgatják a sör árusításának betiltását is az utcai kioszkokban. Oroszországban, ahol a Reuters beszámolója szerint évente átlagosan 18 liter szeszt enged le a torkán minden állampolgár, évente 23 ezren veszítik életüket alkoholmérgezés miatt és további 75 ezer ember szenved túlzott alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó betegségekben.

Betiltják a kocsmai kedvezményeket

Hazai helyzet

Bár Magyarországon korábban számos kezdeményezés indult az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó problémák és feladatok átfogó kezelésére, hazánknak ma sincs elfogadott nemzeti alkoholstratégiája – mondta Kökény Mihály. Az OECD legfrissebb adatai szerint hazánkban az egy főre jutó átlagos évi alkoholfogyasztás az 1970-80-as években regisztrált közel 15 literről 2006-ra alig több mint 13 literre mérséklődött. Ezzel a mennyiséggel azonban még mindig a listavezetők közé tartozunk az OECD tagállamok között.

Hasonlóan ambiciózus új alkoholszabályozást vezetnek be Nagy-Britanniában, ahol szigorítják az alkoholos italok árusításának szabályait. A két lépésben, április 6-án és október 1-jén életbe lépő szabályok szerint a helyi pubokban és klubokban minden esetben ellenőrizni kell a vásárlók nagykorúságát és választási lehetőséget kell biztosítani a kisebb és nagyobb mennyiségi egységek (röviditaloknál szimpla vagy dupla, sörnél pohár vagy korsó) között.

A Guardian beszámolója szerint ezen kívül a vendéglátóhelyeken kísérőként csapvizet is biztosítani kell, méghozzá ingyenesen, illetve az üzemeltetőknek tartózkodniuk kell a túlzottan is vonzó akcióktól és árkedvezményektől. Betiltják a pubokban zajló gyakori ivóversenyeket, és egyéb, még több alkohol fogyasztására sarkalló kocsmai szokást, játékot is.

A változásoktól a brit kormány azt várja, hogy a felelőtlen promóciók visszaszorulásával csökken a túlzott alkoholfogyasztás rovására írható bűncselekmények száma, illetve az állam ezekhez kapcsolódó kiadásai. Az AFP szerint ez az összeg Nagy-Britanniában évente 8-13 milliárd fontra rúg.

A brit szigorítások nem érintik a „happy hour” akciókat, amelyek során a vendéglátóhelyek olcsóbban kínálhatják italaikat, illetve nem vonatkoznak a szupermarketek nagyobb tételekre szóló kedvezményeire sem. A Guardian szerint a szabályokat megszegő üzemeltetők működési engedélyét bevonhatják és akár 20 ezer fontos büntetést is kiszabhatnak rájuk.