"A nyelvi jogok vitatémává váltak számos európai országban. Ezek megtagadása aláássa az emberi jogokat, és közösségek közti feszültséget okoz" - szögezte le Thomas Hammarberg anélkül, hogy konkrétan bármely országot megnevezett volna. A biztos a kisebbségek részéről felvetett panasztémák közt említette a személynevek írásmódját az útlevelekben, az utcanévtáblákat és más helymegjelöléseket, az iskolai nyelvhasználatot, a hatóságokkal való kommunikáció nyelvi követelményeit, valamint a kisebbségi nyelvű média létesítését. Hammarberg szerint "érett politikai vezetésre" van szükség ezeknek a kérdéseknek olyan kezeléséhez, amely megfelel az emberi jogi normáknak.

Hangsúlyozva, hogy a nyelv a társadalmi szerveződés és az egyéni önazonosság lényeges eszköze, az ET emberi jogi biztosa felszólította az európai kormányokat, hogy jobban vegyék figyelembe a kisebbségek igényeit.

"A hatóságok túl gyakran elmulasztják, hogy figyelmesen meghallgassák" a kisebbségeket - állapította meg. Egyúttal létfontosságúnak nevezte, hogy a kormányok szoros, folyamatos párbeszédet folytassanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyekkel. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése ezen a napon kezdte meg ötnapos téli ülésszakát a franciaországi városban. Az ülésszak plenáris napirendjén nem szerepel a kisebbségi nyelvhasználat kérdése.