A NATO főtitkára moszkvai tárgyalásait összegző sajtóértekezletén kijelentette: "Tudatni akarom az orosz néppel, hogy nincsenek Oroszország ellen irányuló terveink". Hangsúlyozta, hogy a NATO nem hajlandó kompromisszumokra az elvi jelentőségű kérdésekben, de fontosnak tartja az Oroszországgal való együttműködést. "Úgy hiszem, mindenkinek világos, hogy a mai körülmények között mindannyiunknak közösen kell fellépni az új kihívásokkal, fenyegetésekkel szemben" - mondta.

A NATO-főtitkár kifejtette, hogy az orosz vezetőkkel szerdán tartott megbeszélésein számos kérdést megvitattak, köztük a NATO keleti irányba való bővítését is. "Butaság lenne tagadni a nézetkülönbségeket, de arra jutottunk, hogy ezek ellenére együtt kell működni, és a hangsúlyt azokra a területekre kell helyezni, ahol egyetértés van" - mondta, s erre példának egyebek mellett a terrorizmus, a kalózkodás és a tömegpusztító fegyverek terjedése elleni fellépést hozta fel.

Ezzel együtt azt mondta, nem látja szükségét egy új európai biztonsági szerződés megkötésének, amit Dmitrij Medvegyev orosz elnök kezdeményezett november végén. "Van már egy csomó dokumentumunk, úgyhogy én abból indulok ki, hogy nem látom szükségét új szerződéseknek." De megismételném, hogy természetesen készek vagyunk megvitatni ezeket az elképzeléseket a megfelelő fórumon," ami az adott témában az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) lesz - magyarázta, tisztázva, hogy moszkvai tárgyalásain ezt a kérdést megvitatta az orosz vezetőkkel.

Rasmussen a sajtóértekezleten is elmondta, hogy a koalíciós erők érdekeltek az Afganisztánba irányuló, Oroszország területén áthaladó légi és vasúti tranzit bővítésében, és köszönetet mondott azért, hogy az orosz fél lehetővé tette az átmenő szállításokat. Kijelentette: szeretne az orosz féllel e vonatkozásban kötött megállapodásokhoz hasonlót elérni más olyan országokkal is, amelyeknek területén át szállítják a koalíciós erőknek küldött rakományokat.

Megerősítette: lehetségesnek tartja, hogy orosz szakértők részt vegyenek Afganisztánban a kábítószer-ellenes fellépéshez szükséges helyi erők képzésében, s hogy Oroszországban képezzenek ki ilyen afgán szakembereket. Mint mondta, az afganisztáni fegyveres testületek jelezték, hogy e téren hosszú távú projektekre lenne szükségük. Rasmussen elismerte, a kedvező reagálásokon kívül egyelőre nem kapott semmilyen határozott ígéretet Moszkvától arra a kérésére, hogy Oroszország lássa el Kabult helikopterekkel és vegyen részt az afgán biztonsági erők kiképzésében. De, mint mondta, nem is számított rá, hogy még a héten határozott választ kap.

Reményét fejezte ki a NATO-főtitkár, hogy sikerül előrelépést elérni a hadászati támadó - főleg nukleáris - fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló START-szerződést előkészítő tárgyalásokon és a hagyományos fegyverzetek korlátozása területén. Emellett beszélt arról is, hogy a felek rakétavédelmi együttműködésének eredményeként 2020-ra közös, összekapcsolt rakétavédelmi rendszere védhetné Oroszországot és a NATO tagállamait, ami - mint mondta - politikai köteléket is teremtene közöttük. A leendő együttműködéssel kapcsolatos derűlátása azonban ellentétben áll azzal a évek óta tartó konfliktussal, amely az amerikai rakétapajzs egyes elemeinek Lengyelországba és Csehországba tervezett telepítését kísérte.