"A nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseit" ismerték el a Nobel-békedíjjal. Az odaítéléséről döntő bizottság szerint amerikai elnökként "új légkört teremtett a nemzetközi politikában". Az oslói repülőtéren az elnöki különgépből kiszálló, mosolygó Barack Obamát és feleségét, Michelle-t neves személyiségek - közöttük Jonas Gahr Störe külügyminiszter -  fogadták.

Obama a Nobel-békedíjat azután veszi át, hogy a múlt héten bejelentette: 30 ezer fővel megerősítik az afganisztáni amerikai erőket a tálib lázadók elleni harc fokozása céljából. Húsz-huszonöt percesre tervezett köszönő beszédében az Egyesült Államok 44. elnöke várhatóan erre a paradoxonra is kitér tanácsadói szerint. "Az elnök egy olyan ország főparancsnokaként veszi át a díjat, amely két háborút is folytat" - mondta Jon Favreau, az elnök beszédírója.

© AP

A békés Norvégia a díjátadásra történelmének legnagyobb biztonsági intézkedéseivel készül: visszaállították a határok őrizetét, vadászgépek és egy AWACS gép vigyáz a légtérre, a városban több mint 2000 rendőrt mozgósítottak. A város köré légvédelmi rakétaegységeket vonultattak fel, felette helikopterek köröznek.

Jogvédő szervezetek bírálták Obama kitüntetését. Többet kellene tennie nemzetközi szinten az emberi jogok előmozdítása érdekében - fogalmazta meg bírálatát a Human Rights Watch és az Amnesty International. Egy legutóbbi felmérés szerint három amerikai közül kettő úgy véli, hogy az elnök nem érdemli meg a Nobel-békedíjat. Egy szerdán közzétett felmérés szerint Norvégiában a megkérdezetteknek csak 35,7 százaléka gondolja, hogy Obama megérdemli a díjat, 33,5 százalékuknak pedig ezzel ellentétes a véleménye.

Cinizmussal vádolta meg az amerikai elnököt a díj elfogadása miatt Fidel Castro volt kubai vezető. Castro szerint Barack Obama akkor döntött a megtisztelő díj átvételéről, miután már elhatározta, hogy folytatja az afganisztáni háborút.  A közép-európai idő szerint csütörtökön az interneten megjelent írásában Castro kifejtette: a West Point-i katonai akadémián elmondott Obama-beszéd hallatán az a benyomás alakult ki benne, hogy az amerikai elnök érvelései semmiben sem különböznek elődje, George W. Bushétól.

Több szervezet szólított fel tüntetésre a szállodánál, ahol az amerikai elnök megszáll. Theodore Roosevelt és Woodrow Wilson után Barack Obama a harmadik hivatalban lévő amerikai elnök, akit Nobel-békedíjjal tüntetnek ki. A díj kitüntetettjei között volt többek között Nelson Mandela, Martin Luther King és Teréz anya.

A norvég lakosság eközben azért neheztel az elnökre, mert az eredetinél jóval kurtább lesz látogatása Oslóban. A Fehér Ház ugyanis számos a díjátadóhoz tradicionálisan kötődő programját lemondta az elnöknek, beleértve a Nobel-bizottsággal közös vacsorát, sajtótájékoztatót, televíziós interjút, a békét népszerűsítő gyermekelőadást és koncertet valamint a Nobel-békeközpontba tett látogatását.

Komoly felháborodást keltett továbbá, hogy Obama elutasította a Norvég király ebéd meghívását, mely egy napilap felmérése alapján a válaszadók 44 százaléka szerint durva udvariatlanság.

A Nobel-bizottság ennek ellenére udvarias hangú sajtóközleményében megértésének adott hangot az Egyesült Államok elnökének elfoglaltsága miatt. Hozzátették, ebédelni ugyan tényleg nem fog Harald királlyal az elnök, de látogatást tesz nála a királyi palotában.