A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakembereinek vizsgálódásáról a Mehr félhivatalos iráni hírügynökség adott hírt, és később megerősítette azt az iráni atomenergiai szervezet szóvivője.

A négy szakember várhatóan három napot tölt Iránban. Környezeti mintavételek és az üzem dolgozóival folytatott beszélgetések alapján próbálják megállapítani, hogy igaz-e Irán állítása: valóban polgári, s nem katonai hasznosítást célzó urándúsítás folyik az üzemben.

Ez az első eset, hogy a világ bepillantást nyerhet a Közép-Iránban, Teherántól délre, Kúm (Kom) síita szent várostól 30 kilométerre egy hegy belsejében, egy katonai létesítmény szomszédságában épülő, erősen őrzött üzembe, amelynek létezéséről Irán egy hónapja, vagyis az építkezés megkezdése után egy évvel tájékoztatta a NAÜ-t. Arra hivatkozott, hogy a nemzetközi előírások szerint a tájékoztatási kötelezettség 180 nappal az előtt keletkezik, hogy az első nukleáris anyagot elhelyeznék az üzemben.

Az iráni parlament egyik befolyásos képviselője azt mondta, az ellenőrzés lehetővé tétele a bizalomépítés jele, üzenet Irántól a Nyugatnak.

Az urándúsító üzemmel kapcsolatos iráni titkolózás megnövelte a nyugati országok azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy Irán mégis kiterjedt atomprogram megvalósításán dolgozik. A dúsított urán atomerőművek fűtőanyaga lehet, ha magasabb fokon dúsítják atombomba alapanyagául is szolgálhat.

Az iráni atomprogramról tárgyaló hat nagyhatalom - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína - az atomenergia polgári célú hasznosításának szándékát bizonyító "lakmuszpapírnak" tekinti a vasárnap megkezdett NAÜ-ellenőrzést és azt az ajánlatot, hogy külföldön végeznék az Irán birtokában lévő uránium dúsítását. Az iszlám köztársaság a kész fűtőrudakat kapná meg. Ezek kevesebb mint 20 százalékos dúsítottságú uránt tartalmaznának az atombombához szükséges 90 százalékos dúsítottság helyett.

Irán egyelőre vonakodik a válaszadással, ígérete szerint a héten reagál a javaslatra.