2009. szeptember. 10. 11:55 MTI Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 10. 12:05 Világ

Véget vetne a külföldi jelenlétnek a boszniai államelnökség szerb tagja

A külső ellenőrzés alá helyezett Bosznia és Hercegovinában rosszabb a helyzet, mint 14 éve, s ezért a nemzetközi felügyelet a fő felelős - nyilatkozta a Politika című belgrádi újságnak Nebojsa Radmanovics, a kollektív boszniai államelnökség szerb tagja.

A politikus szerint az ország politikusai, főleg a bosnyákok, 14 évvel a háború után is a nemzetközi megbízottakra támaszkodnak, s igyekeznek felhasználni őket céljaik érdekében. Mint mondta, a nemzetközi közösség azzal, hogy ragaszkodott Bosznia és Hercegovina egy államként való megőrzéséhez, elveszítette annak a lehetőségét, hogy valóban segítsen az országnak.

Protektorátus jött létre, s ami abban történik, azért senki sem visel felelősséget. A nemzetközi főmegbízottak eddig több mint nyolcszáz törvényt és határozatot hoztak, de ha valamelyik működésképtelennek bizonyult, mindig a boszniai politikusokat vádolták - mutatott rá Radmanovics.

A kollektív államfői testület tagja kifejtette, hogy a helyzet javulásához vezető első lépés a külföldiek távozása lehetne, mert az rákényszerítené a boszniai politikusokat arra, hogy megállapodásra jussanak egymással. Amíg létezik a külföldi jelenlét, s a külföldiek a három államalkotó nép közül az egyiknek az oldalán állnak - utalt a bosnyákokra Nebojsa Radmanovics -, addig minimális az esélye annak, hogy a helyi politikusokban elegendő politikai bátorság és képesség lesz a megállapodásra.

A szerb politikus kitért a bosnyák vezetőknek arra a törekvésére is, hogy a bosnyák többség uralja a két részből - a Szerb Köztársaságból és a bosnyák-horvát föderációból - álló országot. Mint mondta, a muzulmánok legfőbb vallási vezetője, Musztafa Cserics nyíltan beszél erről, míg Harisz Szilajdzics, az államelnökség bosnyák tagja, a legnépszerűbb bosnyák politikus csak azt hangoztatja, hogy olyan demokratikus országot kell létrehozni, amelyben az "egy ember egy szavazat" elv érvényesül.

Ez azonban nem lehetséges. Akik azt hiszik, hogy az országot egy nép uralhatja, jobb ha tudomásul veszik, hogy olyan Bosznia és Hercegovina nem létezhet. Az országban három egyenrangú nép él, s közülük egyikre se lehet szavazattöbbséggel rákényszeríteni mások akaratát - mondta Nebojsa Radmanovics.
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.