Hol mennyiért gyógyítanak - őrjárat
Magasra csaptak az indulatok az Egyesült Államokban, ahol Barack Obama amerikai elnök egészségügyi programjának kongressusi jóváhagyásáért küzd. Ha bevezetik, a jelenleg biztosítás nélkül élő közel 50 millió amerikai is részesülhet az egészségügyi védőháló áldásaiban. A CNN körbenézett a világban, hol mennyi ráfordításból, mennyire hatékony a közegészségügy.
Barack Obama amerikai elnök idei belpolitiaki programjának középpontjában az USA egészségügyi rendszerének átalakítása és a biztosítási rendszeren kívül rekedt 47 millió polgár integrációja áll. Szemben a republikánusok állításával - miszerint a program hatalmas extra kiadásokat fog okozni - számos szakértő szerint a jelenlegi egészségügyi rendszer tékozló. Az USA-ban betegenként az OECD országok átlagának dupláját költik gyógyításra, tehát mindenképpen reformra szorul, amibe belefér az egészségügyi rendszer kiterjesztése is. Mivel az Egyesült Államokban évtizedek óta szinte kizárólag a piac diktálja az egészségügyi szektor működését, óriási vita dúl az átalakítás mikéntjéről.
Kanada
Kanadában pozitív az általános vélekedés az orvosokról, így a polgárok 92 százaléka saját háziorvosát ajánlja, amikor arra kérik, javasoljon doktort. Az általános háziorvosok igen sok területen segítenek a betegeknek, legyen szó fizikai, pszichés vagy krónikus betegségekről. A kanadai egészségügyi rendszer hetven százaléka államilag, míg a fennmaradó 30 százaléka magánerőből finanszírozott. Minden államnak saját egészségügyi költségvetése van, de a központi kormány a rossz pénzügyi helyzetben lévő régióknak külön is segít. A GDP-nek 10 százalékát költik az egészségügyre, míg az Egyesült Államokban 16 százalékot.
Az ottawai kormány átlagosan és évente csaknem 4000 amerikai dollárt költ egy személy ellátására, míg a déli szomszéd 7300 dollárt. S miközben a kanadai egészségügy is számos problémával küzd (kevés az orvos, gyakran túl sokat kell várakozni egy-egy kezelésre), az átlagos élethossz 79 év, négy évvel több, mint az Egyesült Államokban.
Németország
Otto Bismarck kancellárnak köszönhetően Németországban létezik legrégebben (1883 óta) a minden állampolgárt megillető, általános egészségügyi ellátás. A német rendszerben mindenki biztosított. A tb- járulékot a munkáltatók, illetve a dolgozók fizetik különböző biztosítóknak, ám azok működését egységesen szabályozza a berlini kormány. Szakértők szerint a német rendszer is olcsóbb páciensenként az amerikainál, annak ellenére, hogy, az ellátás univerzális. Gondot jelent, hogy skandináv vagy brit kollégáiknál rosszabbul keresnek a német orvosok, akik gyakran Svédországban vagy Nagy-Britanniában vállalnak hétvégi plusz munkát.
Kuba
A kommunista berendezkedésű karibi szigetország minden állampolgára számára teljes körű egészségügyi ellátást biztosít, ingyenesen. Alacsony GDP-je ellenére Kubában az egyik legalacsonyabb a csecsemőhalandóság, míg az átlagéletkor (78 év) az egyik legmagasabb Dél-Amerikában. Az egészségügyi szolgáltatások helyi közösségi ellátási rendszerben működnek, ezt nagyobb regionális kórházak és néhány teljes körű ellátást biztosító klinika egészíti ki. A havannai egészségügyi kormányzat a betegség- megelőzésre, az életstílusból adódó betegségek esélyének csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Problémát jelent a lejárt gyógyszerek használata, az orvosok alacsony fizetése (havi 30 dollár), a nem megfelelő higiénia és a drága beavatkozások mellőzése.
India
A szubkontinensen kitűnő háziorvosok, a tehetős polgárok pénztárcájához szabott csúcsminőségű szolgáltatásokat nyújtó kórházak működnek, de a második legnagyobb, teljes körű ellátást biztosító egészségügyi rendszerrel is India büszkélkedhet. Miközben azonban az indiai magánfinanszírozású ellátások szektora gyorsan nő – mivel igen sok külföldről érkező turista utazik ide különböző műtétek olcsóbb elvégzésére –, a szegények számára hozzáférhető közegészségügy óriási gondokkal küzd. A gyógyászati turizmus idén 60 milliárdos, a következő két évben azonban már évi 100 milliárd dolláros üzletté növi ki magát Indiában, ahová az Egyesült Államoktól, Nagy-Britannián és Nigérián át Afganisztánig számtalan országból jönnek az olcsó gyógyulást keresők. Az operációk és kezelések gyakran alig tíz százalékába kerülnek az amerikai költségeknek – állítja a CNN. Eközben évente körülbelül egymillió indiai – leginkább nő és gyerek – hal meg a nem megfelelő kezelések nyomán. Komoly gondot okoz továbbá, hogy a páciensek 80 százalékát kezelő, vidéken praktizáló, gyógyítást végző szakembereknek nincs hivatalos képesítése, mely tovább fokozza az amúgy is nagy különbséget a vidéki és a városi ellátások minősége közt.
Kína
Egy kínai "vicc" szerint, ha rákos leszel, inkább otthon halj meg, a kórházban csak számlákat kapsz. A kínai kormány 2020-ra szeretné általánossá tenni a az egészségügyi biztosítást, jelenleg ugyanis több százmillióan élnek mindenféle egészségbiztosítás nélkül. Peking bejelentése szerint a következő 3 évben 125 milliárd dollárt fognak költeni – vagyis fejenként 97 dollárt - 2000 új kórház és klinika megépítésére, valamint a vényköteles gyógyszerek áremelkedésének megállítására. Egy másik kísérleti program keretében a kis falvakban a páciensek 15 centnyi összegért juthatnak ellátáshoz. A városlakóknak évente 3 dollárral többet kell fizettniük, a klinikákat azonban csak 30 meghatározott betegség esetén kereshetik fel a gyógyulni vágyók.