„Nem Terminátornak szerződtem” – jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcs befejeztével tartott sajtóértekezletén azokra a sajtóértékelésekre reagálva, amelyek szerint felpuhultak a megszorító csomag intézkedései. A kormány válságkezelő programja „nem puhul, hanem megvalósul” – fogalmazott Bajnai, utalva arra, hogy a politikai és szociális partnerekkel folytatott egyeztetések során lehetségesek ugyan engedmények, de a költségvetési egyensúly fenntartása mindenek felett áll, azaz „minden engedménynek meg kell találni az ellentételét”.

Bajnai kijelentette, hogy a fájdalmas döntések zömét a kormány már megtette, és az eddigi lépések „büszkén vállalhatók”. Úgy vélte, az EU és az IMF által nyújtott fizetésimérleg-javító hitelprogram a tavaszi választásokig bőségesen elegendő, de a kormány lehetőleg piaci forrásokból kívánja finanszírozni az államadósságot. Mint elmondta, a pénteken délután véget ért EU-csúcson érezhető volt, hogy „kezd erősödni a bizalom Magyarország iránt”. Brüsszeli tartózkodását kihasználva egyébként Bajnai sürgette az Európai Bizottság (EB) illetékeseit, hogy mielőbb vizsgálják meg és hagyják jóvá a devizahitelesek megsegítésére frissen elfogadott magyar törvényt.

José Manuel Barroso. Újabb öt év? © Stiller Ákos

Az uniós állam- és kormányfők kétnapos tanácskozásukon egységesen támogatták José Manuel Barroso jelenlegi EB-elnök újbóli kinevezését az EU végrehajtó testületének élére, igaz, ez a politikai állásfoglalás csak akkor ölti jogilag kötelező érvényű javaslat formáját, ha az Európai Parlament (EP) a jövő héttől cseh elnökséggel folytatott nem hivatalos konzultációk során hajlandóságot mutat Barroso megerősítésére. Ez esetben az EP már július közepi alakuló ülésén megszavazhatná a portugál politikus kinevezését. Valószínűbbnek látszik azonban, hogy a második legnagyobb, szocialista frakció ellenállása miatt az EP nem adja azon melegében áldását a tagállamok döntésére, hanem szeptemberre halasztja a voksolást, vagyis Barrosónak még meg kell küzdenie a képviselőkkel. Akárhogyan is, az EU-csúcson megállapodás született arról, hogy az EB tagjainak kinevezésével mindenképp megvárják a lisszaboni szerződésről szóló, októberben esedékes második írországi népszavazást. Annak eredményétől függ ugyanis, hogy hatályba léphet-e a hányatott sorsú szerződés, és hogy egyáltalán fennmarad-e az „egy ország, egy biztos” elve.

Az ír kormány különben a mostani EU-csúcson megkapta azokat a garanciákat, amelyektől függővé tette a referendum megismétlését, vagyis a huszonhetek úgynevezett tanácsi határozatba foglalták, hogy a lisszaboni szerződés nem érinti Írország hagyományos semlegességét, valamint az élethez való jog, a családjog, az oktatás és az adópolitika területén élvezett szuverenitását. Ezeket garanciákat külön jegyzőkönyvben csatolják majd a következő csatlakozási szerződéshez, hogy a tagállamok azzal együtt ratifikálhassák. Gordon Brown brit kormányfő az utolsó pillanatban ment csak bele az írek által szorgalmazott megoldásba, mert szerette volna teljesen elkerülni az ír garanciák ratifikálását, nehogy annak ürügyén a toryk később újra vitát nyissanak a lisszaboni szerződésről.

A brit engedékenység Brown politikai bátorságán túl azzal is magyarázható, hogy az egységes kétszintű európai pénzügyi felügyelet ügyében viszont hosszas huzavona után Londonnak sikerült érvényre juttatnia sajátos érdekeit. Eldőlt, hogy a rendszerkockázatok feltárásával foglalkozó makroszintű hatóság vezetőjét nem az Európai Központi Bank elnöke nevezi ki, ahogy az EB eredetileg javasolta, hanem a valamennyi euróövezethez tartozó ország jegybankelnökét is magában foglaló Kormányzó Tanács. Másfelől a brit megközelítés kerekedett felül abban is, hogy a banki, biztosítási és értékpapírpiacokat mikroszinten felügyelő európai hatóságok nem hozhatnak olyan döntéseket, amelyeknek hatásuk lehet a tagállamok - továbbra is nemzeti hatáskörben maradó - költségvetési politikájára. Mindez persze csak elvi egyezség, az EB ősszel teszi le az asztalra a konkrét jogszabályokat, amelyek körül még kemény alkudozás várható.

A magyar pénzügyi felügyeleti rendszerrel kapcsolatban Bajnai hangsúlyozta, hogy mivel a pénzügyi ágazattal „a világban és az EU-ban is elszaladt kicsit a ló”, és a mai pénzintézetek gyakorlatilag közszolgáltatási feladatokat látnak el, a fogyasztók, az állampolgárok védelmének középpontba helyezésével az egész szisztémát újra kell gondolni. Ehhez Bajnai szerint a kockázatokat idejében felismerő „aktívabb és ügyfélbarátabb” felügyeletre van szükség Magyarországon.

Vida László, Brüsszel