Magyar-szlovák külügyminiszteri összhang Bécsben
„A gondos előkészület ellenére néhány megoldatlan problémát magunkkal vittünk a csatlakozáskor az Európai Unióba. Ezek közé tartozik a magyar-szlovák konfliktusos viszony, amelyet, miként ezt a német-francia viszony is példázza, automatikusan nem szüntethető meg, csak tudatos, kitartó igyekezettel”. Így fogalmazott Balázs Péter külügyminiszter a bécsi császári palotában, a Hofburgban, ahol csütörtökön-pénteken mostre értekezletet tartanak a 20 éve lebontott vasfüggöny emlékére.
A magyar diplomácia vezetőjével tökéletes összhangban foglalt állást az előítéletek leépítéséről, az idegengyűlölet elleni küzdelem szükségességéről Miroslav Lajcak szlovák külügyminiszter. A délelőtti külügyminiszteri kerekasztalnál Balázs Péter csatlakozott a házigazda osztrák külügymiiniszterhez, Michael Spindeleggerhez, aki az osztrákok 20 évvel ezelőtti álláspontjához képest, miszerint Ausztria a nyugat része, s az is akar maradni, azt sürgette, hogy hozzanak létre közép-európai együttműködési régiót.
Balázs helyeselte a térségi együttműködést, amelyre szerinte az Európai Unió keretein belül lenne szükség, például a balti államok mintájára, nem a többi tagország ellen fellépve. A magyar diplomata a egyfajta dunai régióról is beszélt mint regoionális összefogási lehetőségről, kimondottan a Duna menti országok részvételével.
A szűkös idők apropóján felvetette, hogy a közép-európai országok közös külképviseletet működtethetnének távoli országokban, legalább egy épületbe költözhetnének össze. Sürgette továbbá a gázellátás biztoságosabbá tétele érdekében, hogy a meglévő kelet-nyugati vezetékeken túlmenően észak-déli vezetékek is épüljenek, például Szlovákia és Magyarország, Magyarország és Románia között, méghozzá uniós anyagi támogatással.