Kanadai kézben a román szénhidrogén-vagyon a Kigyó-szigeten
Bár Románia számára kedvező döntést hozott a Hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) a Kígyó-sziget hovatartozásával kapcsolatosan, Bukarestben a kedélyeket alaposan lehűtötte, hogy kiderült: a fekete-tengeri kontinentális talapzat ásványi kincseinek kitermelési jogát egy kanadai vállalat birtokolja.
A nemzetközi jogi testület Bukarest javára döntött abban a területi vitában, amely Románia és Ukrajna között zajlott a Fekete-tenger kontinentális talapzatának felosztása ügyében. A két állam között a felségvizek pontos meghatározása kapcsán hosszú évek óta dúló vita tétje annak a 12 ezer négyzetkilométeres kiterjedésű, a Kígyó-sziget körül elterülő tengerfenéknek a megszerzése volt, amely szakértői becslések szerint 100 milliárd köbméter földgáz- és tízmillió tonna kőolajtartalékot rejt magában.
A decemberben megalakult új (demokrata-liberális és szociáldemokrata) koalíciós kormány most az előző kabinetet okolja, amelyet tavaly év végéig a liberális Calin Popescu Tariceanu vezetett, s amelyben a liberálisok mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tagjai is helyet foglalt. Emil Boc kormánya azzal vádolja elődjét, hogy az leköszönése előtt gyorsan kiadta az engedélyt a kanadaiaknak. Időközben viszont kiderült, hogy a dokumentum csupán meghosszabbítása egy közel két évtizeddel ezelőtt megkötött koncessziós szerződésnek. Ennek értelmében az említett kontinentális talapzat természeti kincseinek a kiaknázási jogait egy kanadai vállalat, a Sterling birtokolja.
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) úgy fogalmaz: a mostani koalíciónak kapóra jött, hogy az előző kormányfőt nevezze meg bűnbaknak. Mircea Geoana, a szenátus elnöke, a nagykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője kijelentette, hogy a Boc-kormánynak kötelessége kivizsgálni a koncessziós szerződést, amelyet a leköszönő félben lévő Tariceanu-kabinet kötött - szerinte - "gyanús körülmények között".
Iulian Iancu, a képviselőház iparügyi bizottságának elnöke ugyanakkor megkérdőjelezte a dokumentum törvényességét, mivel azon nem szerepel a volt igazságügyi miniszter aláírása. Szerepel viszont az engedélyen az előző kabinet RMDSZ-es környezetvédelmi miniszterének, Korodi Attilának a kézjegye. Az ÚMSZ érdeklődésére a jelenleg képviselő Korodi elmondta: valóban, bármilyen ásványi kincsek kiaknázására vonatkozó kormányhatározatot előbb el kell bírálnia a minisztériumnak, tisztázandó, hogy nem esik-e a szóban forgó terület természetvédelmi övezetbe vagy ivóvízvédelmi zónába. Korodi szerint ebben az esetben az Ásványkincs Hatóságnak a felelőssége, hogy Románia mit jogosult koncesszióba adni. Emil Boc kormányfő egyébként máris menesztette az említett hatóság 2006 óta tisztségben lévő elnökét.