2008. november. 13. 08:49 Utolsó frissítés: 2008. november. 13. 08:52 Világ

Védelmi placebo: osztrák katonák a keleti határon

Az osztrák közvélemény is felháborodva, gúnyolodva-zúgolodva fogadta a bécsi kormány döntését, hogy újabb évre, 2009 végéig meghosszabbítja a hadsereg állomásoztatását Ausztria keleti határainál.

1500 olyan sorkatona szolgálatáról van szó, akik az uniós szabályok szerint nem védhetik a határt, hiszen a múlt év vége óta a „veszélyes” országok - Szlovákia, Magyarország, Szlovénia - is tagjai a schengeni egyezménynek, így határaik Ausztria felé már nem léteznek. Amellett a katonáknak nincs intézkedési joguk, felhatalmazásuk csakis arra szól, hogy általuk gyanúsnak minősített esetekben a rendőrséget értesítsék.

2007 novembere és 2008 októbere között 610 észlelete volt a katonáknak – jelzi a védelmi minisztérium - , ebből 424 esetben járt el a rendőrség. Elsősorban tiltott határátlépést, embercsempészetet, betörést jelentettek, de az esetek között balesetek, rosszullétek is szerepelnek.

A határ(menti) szolgálat meghosszabbítását a néppárti Maria Fekter belügyminiszter és a szociáldemokrata Norbert Darabos védelmi miniszter kezdeményezte a kormány szerdai ülésén, elsősorban azzal érvelve, hogy a katonák jelenléte megnyugtatja a határmenti osztrák települések lakóit. Ennek az érvnek némileg ellentmond, hogy több faluban polgárőrséget szerveztek a határnyitást követően.

Bernd-Christian Funk alkotmányjogász szerint védelmi placebóról van szó, amelynek hiányzik a jogi megalapozottsága: határvédelmi segítséget Schengen óta a hadsereg nem nyújthat, és rendőrségi feladatokat sem vállalhat át. A határ osztrák oldalának erősítése legfeljebb a nyári futball-Eb idején volt jogosnak mondható, azóta teljesen indokolatlan.

Sokakkal együtt a jogász is úgy véli, hogy az 1500 fő állomásoztatásának sokkal több a költsége, mint a haszna. Vannak viszont olyan vélemények is, hogy a látszat fenntartása, a katonáknak a kaszárnyákban való értelmetlen tartása olcsóbb, mint a rendőrség állományát feltölteni. Úgy hírlik, az Európai Uniónak sem tetszik a határvédelem, már csak azért sem, mert azt sugallja, hogy az érintett keleti schengeni részes államok nem alkalmasak a feladat ellátására. A két miniszter közös kezdeményezése a néppárt propagandáját t is gyöngíti, amely szerint a második legnagyobb osztrák politikai tömörülés feltétlen híve az uniónak, és elutasítja a közösségi döntésekről szóló osztrák népszavazásokat.

Földvári Zsuzsa / Bécs

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 06. 09:30

MVM-terjeszkedés Romániában: a helyiek szerint Orbán most tolja be az országba Putyin trójai falovát

A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.