Védelmi placebo: osztrák katonák a keleti határon
Az osztrák közvélemény is felháborodva, gúnyolodva-zúgolodva fogadta a bécsi kormány döntését, hogy újabb évre, 2009 végéig meghosszabbítja a hadsereg állomásoztatását Ausztria keleti határainál.
1500 olyan sorkatona szolgálatáról van szó, akik az uniós szabályok szerint nem védhetik a határt, hiszen a múlt év vége óta a „veszélyes” országok - Szlovákia, Magyarország, Szlovénia - is tagjai a schengeni egyezménynek, így határaik Ausztria felé már nem léteznek. Amellett a katonáknak nincs intézkedési joguk, felhatalmazásuk csakis arra szól, hogy általuk gyanúsnak minősített esetekben a rendőrséget értesítsék.
2007 novembere és 2008 októbere között 610 észlelete volt a katonáknak – jelzi a védelmi minisztérium - , ebből 424 esetben járt el a rendőrség. Elsősorban tiltott határátlépést, embercsempészetet, betörést jelentettek, de az esetek között balesetek, rosszullétek is szerepelnek.
A határ(menti) szolgálat meghosszabbítását a néppárti Maria Fekter belügyminiszter és a szociáldemokrata Norbert Darabos védelmi miniszter kezdeményezte a kormány szerdai ülésén, elsősorban azzal érvelve, hogy a katonák jelenléte megnyugtatja a határmenti osztrák települések lakóit. Ennek az érvnek némileg ellentmond, hogy több faluban polgárőrséget szerveztek a határnyitást követően.
Bernd-Christian Funk alkotmányjogász szerint védelmi placebóról van szó, amelynek hiányzik a jogi megalapozottsága: határvédelmi segítséget Schengen óta a hadsereg nem nyújthat, és rendőrségi feladatokat sem vállalhat át. A határ osztrák oldalának erősítése legfeljebb a nyári futball-Eb idején volt jogosnak mondható, azóta teljesen indokolatlan.
Sokakkal együtt a jogász is úgy véli, hogy az 1500 fő állomásoztatásának sokkal több a költsége, mint a haszna. Vannak viszont olyan vélemények is, hogy a látszat fenntartása, a katonáknak a kaszárnyákban való értelmetlen tartása olcsóbb, mint a rendőrség állományát feltölteni. Úgy hírlik, az Európai Uniónak sem tetszik a határvédelem, már csak azért sem, mert azt sugallja, hogy az érintett keleti schengeni részes államok nem alkalmasak a feladat ellátására. A két miniszter közös kezdeményezése a néppárt propagandáját t is gyöngíti, amely szerint a második legnagyobb osztrák politikai tömörülés feltétlen híve az uniónak, és elutasítja a közösségi döntésekről szóló osztrák népszavazásokat.
Földvári Zsuzsa / Bécs