Sikeres éhségsztrájk a romákért
Beszüntette az éhségsztrájkot Haller István, a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNDC) tagja, miután a román kormány rendeletet adott ki a kászoni romaprogram beindítására – írja a kolozsvári Krónika.
Az államtitkári rangban lévő Haller nyolc nappal korábban kezdte meg egyéni akcióját, tiltakozásul az ellen, hogy a strasbourgi emberjogi bíróság romák kártérítésére vonatkozó jogerős ítéleteit a román kormány csak részlegesen alkalmazta. Haller korábban elmondta: az egyik ítélet már 2005-ben megszületett, a másik kettő pedig 2007 áprilisában vált jogerőssé, ennek ellenére a kormány még nem teljesítette maradéktalanul a rá háruló kötelezettségeket.
1990-ben a Hargita megyei Kászonújfaluban, 1991-ben pedig Kászonfeltízen robbant ki etnikai konfliktus a helybeli roma kisebbség és a többségi magyar lakosság között. A villongás következtében a két Hargita megyei településen 60 roma család házát tették tönkre. Ennél sokkal nagyobb visszhangot keltettek a Maros megyei Hadréven történt események, ahol 1993-ban a többséget alkotó román és magyar lakosság támadott fejszékkel, villákkal a helyi romákra.
A kárvallottak az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, mivel elégedetlenek voltak a romániai bíróságok ítéleteivel. Jogi képviselőjük az akkor még csak emberjogi harcosként ismert Haller volt, aki azóta tagja lett a román országos diszkriminációellenes tanácsnak (CNCD).
A román kormánynak összesen több mint 60 házat kellene újjáépítenie és feljavítania. A strasbourgi bíróság döntése arra is kötelezi a román államot, hogy infrastruktúrát építsen, munkahelyeket teremtsen a kárvallottaknak, valamint a hátrányos megkülönböztetés megelőzésére és konfliktusok kezelésére irányuló programokat szervezzen az említett településeken.
Haller elismerte, hogy az anyagi kártérítéseket például kifizették az érintetteknek, de a többi kötelezettség jelentős részét a kormány még nem teljesítette.
A Krónikának Haller István most elmondta: csütörtökön kapott egy levelet a kormánytól, amelyből az derül ki számára, hogy követelése részben megoldódott. A hadrévi program esetében arról biztosították: a pénz, amelyet nem tudnak felhasználni az idén, a programot koordináló ENSZ Fejlesztési Alapjába kerül, és nem kell visszautalni az államkasszába.