Miheil Szaakasvili grúz elnök csütörtök este kijelentette a BBC-nek, hogy "nyitott" a tárgyalásokra Moszkvával, amely a héten függetlennek ismerte el Grúzia két szakadár tartományát, Abháziát és Dél-Oszétiát. Feltétele viszont, hogy a tárgyalások témája legyen az orosz csapatok grúziai jelenléte.

A francia közvetítéssel létrejött grúz-orosz fegyverszüneti szerződés egyebek között előírja azt is, hogy az orosz csapatok térjenek vissza a konfliktus kezdete előtt elfoglalt állásaikba.

Grúzia csütörtökön azt kérte: folytassanak le nemzetközi vizsgálatot annak kiderítésére, hogy melyek voltak a hónap elején Oroszországgal kialakult fegyveres konfliktusának okai. "Itt az ideje annak, hogy kiderüljön az igazság: Oroszország bűncselekményeket követett el Grúza megszállása előtt és az invázió idején" - fogalmazott közleményében a grúz külügyminisztérium.

A dokumentum szerint a kaukázusi köztársaság már korábban is nyomatékosan kérte a világ közösségét, hogy állítson fel egy független nemzetközi vizsgálóbizottságot azzal a megbízatással:

tárja fel a konfliktust kiváltó okokat. Grúzia és Oroszország kölcsönösen azzal vádolja egymást, hogy a másik fél kezdeményezte az ellenségeskedéseket, és hajtott végre etnikai tisztogatást.

A minisztérium közleménye azt is állította, hogy orosz katonák és milicisták emberek ezreit kényszerítették otthonuk elhagyására, felgyújtották házaikat vagy kirabolták őket, illetve erőszakos cselekményeket és gyilkosságokat követtek el.

Az USA újraértékeli kapcsolatát az oroszokkal

Az Egyesült Államok újraértékeli kapcsolatait Oroszországgal a grúziai válság miatt - közölte a washingtoni Fehér Ház csütörtökön. Egyes értesülések szerint Washington felmondhat egy atomenergia-termelési kétoldalú együttműködési megállapodást.

Vezető amerikai exportvállalatok azonban állítólag nyomást gyakorolnak a Bush-adminisztrációra: ne siesse el az Oroszország elleni fellépést, és ne cselekedjen egyoldalúan. Érvelésük szerint meglehetősen szűk a nyugati államok mozgástere a kiterjedt üzleti, gazdasági és energiaipari kapcsolatok miatt.

Az Egyesült Államok minden segítséget megad Grúziának, ez akár katonai segítség is lehet - mondta Matthew J. Bryza, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára csütörtökön. Az MTI azon kérdésére, hogy az Egyesült Államok képes lenne-e egy harmadik háborút is finanszírozni - Grúziában - az afganisztáni és az iraki jelenlét mellett, Matthew J. Bryza azt mondta: az Egyesült Államok fenntartja a magának a jogot, hogy segítsen a grúz hadsereg megerősítésében, hogy az részt vehessen szövetségesi küldetésekben.

A külügyi államtitkár-helyettes azonban hozzátette: nem kell attól tartani, hogy újabb katonai konfliktus alakul ki a térségben. Nem lehet második hidegháborúról beszélni a grúz helyzettel összefüggésben, hogy kialakul-e ilyen, az Oroszországon múlik - tette hozzá.

Matthew J. Bryza szerint az orosz beavatkozás az első, európai állam elleni támadás 1968 óta. Ez elfogadhatatlan a 21. században - húzta alá. A háborút az oroszok kezdték a bevonulással, de Grúzia is hibázott a dél-oszét főváros elleni támadás elindításával. Az orosz véleménnyel szemben Washington nem bátorította Tbiliszit a támadásra, épp ellenkezőleg: óva intette a grúz vezetést a katonai erő alkalmazásától - emelte ki a politikus.

A diplomata az energetikai kérdésekkel kapcsolatban azt mondta, nem kell azzal számolni, hogy Oroszország válaszul korlátozza az európai energiaszállításokat. Szerinte a Nabucco-projekt sem került veszélybe a kaukázusi konfliktus miatt.

A fejlemények miatt pedig most nincs itt az ideje Déli Áramlatról tárgyalni. A projektben részt vevő országoknak azonban maguknak kell eldönteniük, hogy folytatják-e az egyeztetést Oroszországgal - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a mi a különbség a Koszovóban történtek, valamint Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése között, Matthew J. Bryza azt mondta: az ENSZ 1244-es határozata kimondta, hogy

Koszovóban egy egyedülálló folyamat ment végbe, ehhez hasonló egységes véleménye nem volt a közösségnek Dél-Oszétiával és Abháziával kapcsolatban.

Moszkva elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét

A kaukázusi konfliktus augusztus 7-én kezdődött, amikor az orosz csapatok a Dél-Oszétia elleni grúz offenzívára válaszul betörtek Grúzia területére. A néhány napos heves harcokat tűzszünet követte, az orosz csapatok egy része azonban Grúziában maradt.

A konfliktus újabb fejleményeként Dmitrij Medvegyev elnök kedden bejelentette, hogy Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.

Az Európai Unió soros elnöksége elítélte a lépést, az Európai Bizottság szerint a moszkvai döntés kihathat az EU-orosz kapcsolatokra. A NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elítélte Abházia és Dél-Oszétia elismerését. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szintén "sajnálatosnak" minősítette Moszkva lépését, és közölte: Washington az ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet, ami e területek státusának megváltoztatására irányul.