A 336 igen, 220 nem és 77 tartózkodó szavazat mellett elfogadott állásfoglalás tervezetét szocialista (köztük Lévai Katalin), liberális (köztük Mohácsi Viktória), valamint zöldpárti és kommunista EP-képviselők nyújtották be.

A szöveg megállapítja: "a romák a rasszizmus és a megkülönböztetés legfőbb célpontjai közé tartoznak, amint az kiderül a romák elleni támadásokkal és erőszakkal is járó közelmúltbeli olaszországi és magyarországi incidensekből", valamint az Eurobarometer felméréseiből.

Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy május 21-én az olasz kormány rendeletet adott ki, amelyben szükségállapotot hirdetett a Campania, Lazio és Lombardia területén letelepedett nomád közösségekkel kapcsolatban. A rendeletet május 30-án a miniszterelnök további utasításai követték, amelyekben Róma, Milánó és Nápoly prefektusát kinevezte a roma szükségállapot biztosainak. A biztosok rendkívüli hatásköröket kaptak személyek, köztük kiskorúak azonosítására, akár ujjlenyomatvétel segítségével is.

Az Európai Parlament felszólítja az olasz hatóságokat, hogy tartózkodjanak a romák, köztük a kiskorúak ujjlenyomatainak begyűjtésétől, mivel ez egyértelműen az emberi jogokról szóló európai egyezmény által tiltott, faji és etnikai alapon történő megkülönböztetést jelentene a "roma származású vagy nomád uniós polgárokkal és más polgárokkal szemben".

A dokumentum szerint a kirekesztést erősítő politikák soha nem lesznek hatékonyak a bűnözés elleni küzdelemben, és nem fognak hozzájárulni a bűnmegelőzéshez.

Az EP felszólítja a kormányokat képviselő Tanácsot és az EU "kormányát", az Európai Bizottságot, hogy alkossanak uniós romastratégiát, amely támogatná és ösztönözné a romák – különösen a roma gyermekek – integrációját és beilleszkedését. A parlament EU-s és nemzeti szintű stratégiákat szeretne látni az iskolai szegregáció megszüntetésére, a roma gyerekek minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférésének biztosítására, a romák munkaerő-piaci, egészségügyi, gazdasági és lakáshelyzetének javítására.