Összesen 18 párt, illetve pártszövetség indul a törvényhozási helyekért. A választási küzdelem minden jel szerint négy főszereplő közt fog eldőlni, s az is többé-kevésbé kiszámítható, hogy a szkopjei parlament tagjainak mintegy 70 százaléka macedón, 30 százaléka pedig albán lesz. Az ország lakosságának zömét alkotó két nagy népcsoport között meglehetősen merevek a válaszfalak, s egyiknek sem szokása, hogy a másikhoz tartozó jelölteket támogasson.

Ami a macedón oldalt illeti, ott a kampány során végig a jelenlegi kormánypártnak, a jobbközép irányultságú VMRO-DPMNE-nek (Belső Macedóniai Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Pártja) a népszerűsége volt nagyobb, s a legutolsó felmérések szerint is a szavazatok több mint 30 százalékára számíthat. Segítheti a szavazatszerzésben az is, hogy Nikola Gruevski pártelnök-kormányfő egy hónappal a választás előtt 18, a parlamentbe egyedül bekerülni képtelen (nemzeti kisebbségeket képviselő) párttal kötött szövetséget.

Legnagyobb ellenfele a Radmila Secerinska vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), amely együttműködik a Szociáldemokrata Párttal, amelyből kivált.

Albán oldalon a 2001-es macedóniai polgárháború albán parancsnoka, Ali Ahmeti vezette Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nevű párt az erősebb, viszont a Menduh Thaci irányította Albánok Demokratikus Pártjának DPA) a tekintélyét növeli, hogy március közepéig részt vett a Nikola Gruevski vezette kormányban.

Az a kormány részben épp azért szűnt meg létezni, mert a 11 parlamenti képviselővel rendelkező DPA - miután a miniszterelnök nem volt hajlandó teljesíteni az albán érdekeket szolgáló túlzó követeléseit - kilépett belőle. Ezért a VMRO-DPMNE többsége kétfősre csökkent március közepén a parlamentben.

Az előrehozott választás fő oka azonban az, hogy Nikola Gruevski - népszerűségi mutatói ismeretében - úgy ítélte meg, itt az alkalom hatalma megszilárdítására, ezért kierőszakolta a szavazást. Azután tette ezt, hogy Macedónia számára súlyos fiaskóval végződött a bukaresti NATO-csúcs, ahol bár számított rá, mégsem vették fel a szervezetbe, s ezt sajtójelentésekből kellett megtudnia. Az ok Görögország merev ellenállása volt, mert Athén nem hajlandó elfogadni a Macedónia országnév használatát.

A kampány ezek után részben a névvita körül zajlott, s a VMRO-DPMNE vezetője erősen nacionalista húrokat pengetett, amikor azt ismételgette, hogy nem fog engedni a görög nyomásnak. A szociáldemokraták ezzel szemben engedékenyebb álláspontot fogalmaztak meg, s - nem alaptalanul - felhívták a figyelmet arra, hogy a NATO mellett az EU-ba is igyekvő Macedóniának (a róla szóló, a belépés szempontjából nagyon fontos országjelentés októberre készül el) csöppet sem volt most szüksége egy választási kampányra, amely az EU-s felkészülés szempontjából több hét elfecsérlését jelenti.

A vezető albán párt aktivistái csütörtök este összevertek egy - valószínűleg az ellentáborba tartozó - fiatalt, s az albán körzet központjának számító Tetovó mellett egy kis faluban nagy tömegverekedés is volt. A macedóniai újságokban, televízióban rendszeresen lehet látni olyan képeket, amelyek azt igazolják, hogy Tetovóban szinte néptelenek az utcák, az emberek félnek kimenni házaikból.