A megválasztott orosz elnök kedden, egy héttel az észak-atlanti szövetség bukaresti csúcsértekezlete előtt beszélt erről a Financial Times-nak adott nyilatkozatában. "Egyetlen állam sem örül annak, ha egy katonai tömb, amelynek ő nem tagja, közel kerül a határaihoz" - mondta Medvegyev a brit lapban kedden megjelent interjúban.

Ukrajnának már csak azért sem kellene NATO-tagságra törekednie, mert az ország lakosságának nagy hányada (főleg az orosz ajkúak lakta keleti országrészben) ellenzi ezt az elképzelést - vélekedett a március 2-ai elnökválasztáson megválasztott Medvegyev, aki május 7-én veszi át hivatalát elődjétől, Vlagyimir Putyintól.

A NATO-tagállamok vezetői az április 2. és 4. között tartandó bukaresti tanácskozáson várhatóan megvitatják a két volt szovjet tagköztársaság Nyugat-barát vezetőinek azt a kérését, hogy indítsák el Ukrajna, illetve Grúzia NATO-hoz való csatlakozásának folyamatát. Washington támogatásáról biztosította az ukrán és a grúz törekvést, néhány európai NATO-tagállam viszont hűvösen fogadta az ötletet.

Moszkva már az 1990-es években is ellenezte, hogy a NATO tagjai közé fogadja a korábban szovjet érdekszférába tartozó közép- és kelet-európai országokat, de nem tudta ezt megakadályozni. Most elszántnak látszik arra, hogy az országban tapasztalható gazdasági fellendülés nyomán magabiztosabb külpolitikát folytasson, s megakadályozza Ukrajna és Grúzia NATO-taggá válását.

Orosz érvelés szerint fennáll annak eshetősége, hogy az Egyesült Államok ukrán és grúz földre telepítené nukleáris arzenáljának egyes elemeit, fenyegetve Oroszország biztonságát és felborítva a kényes hadászati egyensúlyt. Mivel Vlagyimir Putyin orosz államfő meghívást kapott a NATO csúcsértekezletére, és el is fogadta az invitálást, alkalma lesz ott kifejteni az orosz ellenzés indokait.