2008. március. 20. 17:23 MTI Utolsó frissítés: 2008. március. 20. 16:35 Világ

Húsvét hétfőn indul útjára az olimpiai láng

Húsvéthétfőn, magyar idő szerint 11 órakor lobban fel az olimpiai láng Olümpiában. Az újkori ötkarikás játékok történetében először 1928-ban került sor erre a ceremóniára, s most is - mint hagyományosan - az antik játékok helyszínéről indul útjára a fáklya.

Az olimpiai fáklya meggyújtás előtt
© AP
A tüzet ünnepélyes előadás keretében Maria Nafpliotu görög színésznő gyújtja meg tükrök segítségével. A váltó első futója a 2004-ben Athénban taekwondóban ezüstérmes Alekszandrosz Nikolaidisz lesz, majd az út során csaknem 22 ezer lángvivő jut szerephez.

A fáklya hét nap alatt 1528 kilométert tesz meg az ókori játékok földjén, majd március 30-án veszi át Athénban a pekingi olimpia szervezőbizottságának (BOCOG) képviselője. A lángot másnap fogadják a kínai fővárosban, ahonnan Kazahsztánba kerül. A bő európai körút április 2-án Almatiban kezdődik, aztán érinti Isztambult (április 4.), Szentpétervárt (április 5.), Londont (április 6.) és Párizst (április 7.).

A játékok szimbólumát a tervek szerint májusban viszik fel a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsára, a Mount Everestre - a pontos dátumot az időjárási viszonyokhoz igazítják -, majd a fáklya július 20-án érkezik Lhászába, Tibet fővárosába. Május 3-án ér kínai területre, ahol 96 nap alatt 40 ezer kilométert tesz meg.

A láng 130 napos, öt kontinensen áthaladó útja során, 137 ezer kilométer után érkezik meg a végállomásra, a pekingi Nemzeti Stadionba.

A 25 centiméter magas fáklyát úgy tervezték, hogy óránkénti 117 kilométer/óra erejű széllökéseknek és 50 milliméternyi esőnek is ellenálljon. Hagyományos "üzemanyaga" propán-bután gázkeverékből áll, amely káros anyagoktól mentes, és fényes sárga lángot biztosít.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.