Szerinte az elismerés az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244. számú határozatának a megsértését jelentené. Az említett BT-határozat az ENSZ kezébe adta az elvben ma még Szerbiához tartozó, zömmel albánok lakta tartomány igazgatását. Koszovó függetlenségének elismerése - tette hozzá az orosz nagykövet - az 1975-ös helsinki záróokmány előírásaival is ütközik. "Nem adjuk fel a reményt, hogy minden, rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközzel megfordíthatjuk a fejlemények irányát" - mondta Csizsov újságírók előtt, utalva arra, hogy Koszovó a függetlenség kinyilvánítására készül.

Az orosz diplomata kilátásba helyezte, hogy országa, amely vétójoggal rendelkezik a Biztonsági Tanácsban, meg fogja akadályozni Koszovó tagságát az ENSZ-ben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, valamint más nemzetközi szervezetekben is. 

Moszkva álláspontja szerint - fejtette ki Csizsov - BT-határozat hiányában nincs jogi alapja annak, hogy az EU rendőri és igazságügyi missziót küldjön Koszovóba, az ottani politikai folyamatok jogállami mederben tartása érdekében. Az unió tervei szerint ez a misszió 1800-2000 főből állna.

Az unió országainak nagy többsége - az eddigi megnyilatkozások szerint - el kívánja majd ismerni Koszovó függetlenségét. Élesen ellenzi ezt Ciprus, amely maga is megosztott ország, hiszen a sziget északi részén török szakadár állam alakult. Cipruson kívül - több-kevesebb határozottsággal - Görögország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Spanyolország ellenzi a koszovói függetlenség elismerését. Érvelésükben többnyire helyet kap az a vélekedés, hogy az elismerés bátorítást jelentene más szakadár mozgalmaknak.

Az Európai Unió igyekszik minél egységesebb álláspontra jutni, de magának az uniónak nem kell döntenie az elismerés kérdésében, hiszen a tagállamok saját elhatározásukból ismerik vagy nem ismerik el a minden bizonnyal hamarosan létrejövő új államot.