A rendszerint jól értesült és megbízható lapot tájékoztatók azt mondták: amennyiben ez megtörténik, az EU külügyminiszterei már másnapi ülésükön közös álláspontot fogalmaznak meg, s rábízzák a tagállamokra, hogy az elismerés tekintetében „saját nemzeti törvényeikkel, eljárásjogi szabályaikkal összhangban cselekedjenek.”
   
Az, hogy a függetlenség kikiáltása február közepéig halasztódik, a szerbiai elnökválasztásnak köszönhető, amelynek február 3-án lesz a második fordulója – mondták a brüsszeli informátorok. Szerintük lehetséges időpontként felmerül még március 9-e is (10-én szintén ülést tartanak az EU külügyminiszterei), mivel a koszovói függetlenség iránt erős fenntartásokkal élő Spanyolországban előtte választásokat tartanak. A folyamatot siettetni akaró Egyesült Államok azonban csak akkor fogadná el ezt, ha szilárd ígéretet kapna arra, hogy a szavazás után Spanyolország is elismeri az önálló Koszovót.
   
A függetlenség kikiáltása előtt az EU külügyminiszterei döntést hoznak az unió koszovói missziójáról is, ám ezt majd csak a szerbiai elnökválasztás után teszik meg, hogy ne nehezítsék a demokratikusnak tartott jelölt, Boris Tadic jelenlegi államfő helyzetét – értesült a Koha Ditore.

A koszovói albán vezetők – Hasim Thaqi miniszterelnök és elődje, Agim Ceku, valamint Fatmir Sejdiu elnök – az elmúlt hetekben többször kijelentették, hogy a függetlenség kikiáltása csak napok kérdése, de a pontos időpontot egyeztetik az Egyesült Államokkal és az Európai Unió Koszovó önállóságát pártoló vezető hatalmaival.