2007. szeptember. 14. 13:30 Utolsó frissítés: 2007. szeptember. 14. 13:29 Világ

Google-fejesek landolnak a NASA-nál

Larry Page és Sergey Brin, a Google két alapítója Kaliforniában az irodája közelében parkolja le repülőgépeit a NASA tulajdonában lévő területen: az űrkutatási hivatal 1,3 millió dollár éves díj fejében bocsátja a rendelkezésükre a kifutópályát.

Larry Page és Sergey Brin. Duplaszárnyon
© AP
A The New York Times úgy tudja, a szerződés két évre szól és augusztus 1-jén lépett életbe. A két milliárdos így akarja elkerülni a San Francisco-i dugókban való időveszteséget, amíg eljutnak a kaliforniai nagyváros vagy San José repülőterére, ahol eddig a Boeing 767-200-t, illetve a két Gulfstream sugárhajtású gépet tartották. A NASA a múlt hónapban részesítette őket abban a kiváltságban, hogy magánrepülőgépeik az űrkutatási hivatalnak a Moffett Field-i repülőterét használhassák, amely mindössze hét percnyi autóútra van a Google Silicon-völgybeli székházától.

Cserébe az éves bérleti díjon kívül alkalmanként a NASA a légkör kutatását szolgáló tudományos eszközöket helyezhet el a repülőgépeiken – tette hozzá az amerikai lap.

A Boeing máris kapott űrkutatási feladatot: pénteken a Szekeres (Auriga) csillagkép meteoresőjét figyeli meg a NASA szerint. A mostani megállapodás újabb jele a NASA és a Google közötti szoros kooperációnak. A napilap szerint számos magánrepülőgép-tulajdonos üzletember álmodozik a Moffett Field-i repülőtér igénybevételéről, de hiába.

Bár a cégalapítók nem hajlamosak különcségekre, és igen diszkétek a magánéletüket illetően, a 180 férőhelyes Boeing számos pletyka forrása lett 2005-ben történt megvásárlása óta. Az amerikai sajtó tavaly azt írta, hogy a Boeinget átalakították, hogy franciaágyakat szerelhessenek bele.

Brin nem válaszolt a magyarázatot kérő elektronikus levélre, Page-t pedig nem lehetett elérni. A Google közleményben tudatta, hogy nem kívánja kommentálni az alkalmazottak magánéletét.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.