2007. június. 17. 10:32 MTI Utolsó frissítés: 2007. június. 17. 23:25 Világ

Merkel és Kaczynski is kicövekelt

Nem hozott közeledést az európai alkotmányról folyó vitában a német kancellár és a lengyel elnök szombat esti találkozója a Berlin közelében fekvő mesebergi kastélyban.

Angela Merkel. Mi tévő legyen?
© AP
"Egyelőre mindkettőnk kitart saját korábbi álláspontja mellett, de meggyőződésünk, hogy csütörtökön és pénteken (az állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozóján) sikerre fogjuk vinni a dolgot" - közölte Lech Kaczynski lengyel újságírókkal a Varsóba tartó elnöki gép fedélzetén vasárnap hajnalban.

Angela Merkel és Kaczynski találkozója az egyik kiemelkedő eseménye volt annak a diplomáciai offenzívának, amelynek célja, hogy engedékenységre bírja Lengyelországot az európai alkotmányról folyó huzavonában. Varsó nem hajlandó elfogadni a tervezetben előirányzott új szavazati súlyokat, amely szerinte hátrányos Lengyelországra és a kisebb tagállamokra nézve. Ezért olyan módozat mellett kardoskodik (az úgynevezett négyzetgyök módszer), amely kedvezőbb a fenti országcsoport számára.

"Hazánk nem látja be, miért kellene nekünk viselnünk a megegyezés költségeinek a nagyobbik hányadát" - nyilatkozta a lengyel államfő a PAP hírügynökségnek. Kaczynski fennhangon dicsérte a mesebergi találkozó "jó tárgyalási légkörét". Nyoma sem volt "fenyegetéseknek és zsarolási kísérleteknek", ellentétben az EU-alkotmányról lezajlott számos korábbi eszmecserével - fogalmazott a lengyel elnök.

Az utóbbi napokban szinte egymásnak adták a kilincset Varsóban különböző EU-tagállamok elnökei és  kormányfői, hogy rábírják a lengyel felet álláspontjának felülvizsgálatára. A vendégek között volt Nicolas Sarkozy francia elnök, Franz Gusenbauer osztrák kancellár és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke.
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.