Gyurcsány Ferenc kormányfő a Külügyminisztériumban tartott múlt heti beszédében határozottan kiállt a 2005-ös francia és holland népszavazáson elvetett uniós alkotmánytervezetbe foglalt legtöbb intézményi újítás, nevezetesen a kettős többségű döntéshozatal, a nemzeti vétójogok szűkítése, az Európai Parlament hatáskörének szélesítése, valamint az Alapjogi Charta érvényesítése mellett. Az unió föderális jellegére utaló szimbólumok - uniós zászló, himnusz, jelmondat - elhagyását nevezte meg elfogadható árként a tagállamközi megegyezéshez, sürgetve egyúttal, hogy az új szerződést a tagországok még a 2009. júniusi európai parlamenti választások előtt ratifikálják. A végtermék egyelőre bizonytalan: Lengyelország például a mai szavazati arányok megtartásáért harcol, a cseh kormány a vétójogokhoz ragaszkodik, a britek megszabadulnának az Alapjogi Chartától, a német elnökség pedig több tagállam igényét felkarolva olyasmit is beszuszakolna a szerződésbe, amit még az alkotmánytervezet sem tartalmaz, mint például a klímaváltozásról, a szociális Európáról, valamint az energetikai szolidaritásról szóló passzusok.