Nem kérnek az osztrák hulladékégetőből a rábafüzesiek
Több mint kétezren demonstráltak szombaton délelőtt félpályás útlezárással a rábafüzesi határátkelőhelyen az ausztriai heiligenkreuzi ipari parkban tervezett hulladékégető ellen.
A magyar, osztrák és szlovén környezetvédők együtt tiltakoztak a térség érintett önkormányzataival, valamint Szentgotthárd lakóival. Közösen mondtak határozott nemet a tervezett hulladékégetőre és az Ausztriából a Lapincson és a Rábán folyamatosan érkező szennyezésre. A résztvevők több nyelvű transzparenseikkel tudatták: nem kérnek a további környezetszennyezésekből.
Bugán József a város alpolgármestere hangsúlyozta: egyre tekintélyesebb erők állnak Szentgotthárd tiltakozása mögött, egységes a régió ellenállása az osztrák cég terveivel szemben és reményei szerint hamarosan megszületik a környezetszennyezést elutasító országgyűlési határozat is.
Katerina Brunner, a burgenlandi zöldek nevében szólva elmondta: ők szintén elutasítják, hogy Heileigenkreuzban megépüljön a hulladékégető. Burgenlandban egész évben 40 ezer tonna háztartási hulladék keletkezik, ezért az évi 200 ezer tonna kapacitású erőműbe távolabbról hoznák a szemetet, ezzel pedig egyfajta "hulladékturizmus" valósulna meg.
Simon Balazic, egy szlovéniai zöld szervezet képviselője a Goricko Natúrpark védelmében emelte fel a szavát, hangsúlyozva, hogy a hármas határ térségében élők egyaránt a tiszta környezetben és a turizmusban látják a jövőjüket, ezt támogatják az emberek Szlovéniában is.
A több mint három órán át tartó rendezvényen dalokkal, zeneszámokkal buzdították ellenállásra a jelenlévőket. Derültséget okozott egy csoport amely lovakkal érkezett a helyszíne. A lovak farára BEGAS feliratot festettek. Az osztrák BEGAS Kraftwerk GmbH közvetlenül a magyar határ mellett, száz méterre Szentgotthárd város határától és csupán 300 méterre az Őrségi Nemzeti Parktól tervezi felépíteni a nagy teljesítményű hulladékégetőt, ahol évente 200 ezer tonna újra fel nem használható hulladékot és szennyvíziszapot akarnak elégetni.
Az égető építése 2007-ben kezdődne, a 30 milliárd forintos összegnek megfelelő euróba kerülő létesítmény pedig az osztrák tervek szerint 2010-ben kezdené meg a működését.