A Lewis "Scooter" Libby, Cheney alelnök volt kabinetfőnöke ellen indított hamistanúzási perben az esküdtek hangfelvételeket hallgattak meg arról, milyen vallomást tett Libby a kiszivárogtatási ügy miatt indított vizsgálat során 2004-ben. Libby akkor azt mondta, Cheneyt felháborította, hogy egy nagykövet nyilvánosan kétségbe vonja az iraki invázió indokoltságát. Bush és Cheney "részvételével" titkos terv készült arra, hogy titkos információk felfedésével hárítsák el a kritikát. A tervről a Fehér Ház több vezető tisztviselőjének nem is volt tudomása.

Libby. © AP

A per során a Fehér Ház egy belső munkatársának meghallgatása nyomán már fény derült arra, hogy Cheney személyesen irányította 2003-ban az iraki hadjáratot bíráló Joseph Wilson diplomata lejáratását, amit úgy akartak elérni, hogy leleplezték: Wilson felesége a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ügynöke.

Libby ellen az a vád, hogy akadályozta a korábbi ügyészségi nyomozást, hamis tanúvallomást tett arról, mikor hallott először Wilson feleségéről, Valerie Plame fedett CIA-ügynökről. Az ügyészség 2003-ban indított vizsgálatot annak kiderítésére, ki szivárogtatta ki a sajtónak Plame ügynöki státusát. Amerikában a legszigorúbb elbírálás alá eső bűncselekmények egyike, ha valaki elárulja egy CIA-ügynök kilétét.

Mindeddig csak elemzői szinten hangzott el az a teória, hogy a Fehér Ház bosszúból leplezte le Wilson feleségét; a volt diplomata az iraki invázió előtt ugyanis egy újságcikkben felfedte, Washington a háború igazolására hírszerzési értesüléseket manipulált, hogy felnagyítsa az Irak jelentette fenyegetést.

Libby korábbi vallomásának megismerésével, a hangfelvételek lejátszásával újabb, meg nem erősített részletekre derült fény a kiszivárogtatási ügyben. Libby annak idején arról beszélt: utasították, hogy jól kiválasztott riportereknek szivárogtassa ki a titkos információt Plame-ről. Libby állításait az ügyészség hazugságnak minősítette egyebek közt azon az alapon, hogy az ügyet sem a nemzetbiztonsági tanácsadó, sem a Fehér Ház kabinetfőnöke, sem a CIA igazgatója nem tudta megerősíteni. Libby erre azt mondta, Cheney több olyan értesülést is közölt vele, amelyet senki mással nem oszhatott meg.

A Los Angeles Times szerint a hangfelvételek egyedülálló képet festenek arról, hogyan reagált a Fehér Ház azokra az egyre sűrűsödő kritikákra, amelyek a bizonytalan alapokon álló iraki háborúval szemben felmerültek. Libby azt mondta, Wilson támadását nagyon súlyosnak ítélték a Fehér Házban, ahol az ügyről naponta tanácskoztak. Cheney úgy döntött, bizonyos tényeket el kell juttatni a sajtóhoz, és ehhez Bush elnök engedélyét kérte - tette hozzá.

Cheney volt kabinetfőnöke tagadja, hogy hamis tanúvallomást tett volna, azt állítja, bizonyos beszélgetések egyszerűen kimentek a fejéből, mert fontosabb nemzetbiztonsági ügyekkel volt elfoglalva. Libby ügyvédje arra építi taktikáját, hogy be akarja bizonyítani: védence bűnbak az ügyben, akire azért volt szüksége a Fehér Háznak, hogy elterelje a figyelmet a bosszúakció valódi kitervelőiről.

George Bush annak idején azt ígérte, a legkeményebben eljár a kiszivárogtatóval szemben, az ügyészség azonban - elemzők szerint korántsem meglepő módon - senki ellen nem indított eljárást a kiszivárogtatás miatt, Libby büntetőperében is "csak" hamis tanúzás a vád. Libbyre, ha bűnösnek találják, akár 30 évi szabadságvesztés vár.