Emyr Jones Parry brit ENSZ-nagykövet szerdán kijelentette: jó esélyt lát arra, hogy csütörtökön a BT-ben már olyan szöveget vitassanak meg, amely az előrelépést biztosítja. Ezt erősítette meg francia kollégája, Jean-Marc de La Sabliére is. "Nagyon jól dolgozunk, és sokkal közelebb kerültünk a megállapodáshoz" - mondta. 

Polgár Viktor külügyi szóvivő a magyar kormány álláspontjáról tájékoztatva az MTI-t kijelentette: mielőbb véget kell vetni az ellenségeskedésnek, amely az ártatlan civil lakosságot is sújtja. Ezt egy fenntartható tűzszünetnek kell követnie, a konfliktus rendezése pedig megnyugtatóan aligha képzelhető el egy nemzetközi stabilizációs erő dél-libanoni szerepvállalása nélkül, amelyhez ENSZ BT-nek határozott és erős mandátumot kell adnia.

Magyarország esetleges részvételéről a nemzetközi stabilizációs erőben a külügyi szóvivő elmondta, hogy "egyelőre semmit nem lehet tudni annak feltételeiről, de ha felkérést kapunk, megvizsgáljuk a részvétel lehetőségét". Megjegyezte azonban, hogy figyelembe kell venni, hogy korlátozottak Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalásának lehetőségei, hiszen a magyar katonák egy sor másik válságövezetben teljesítenek szolgálatot.

A külügyi szóvivő leszögezte, hogy Izraelnek és Libanonnak egyaránt mindent meg kell tennie az ártatlan polgári lakosság védelme érdekében, és tartózkodnia kell a nemzetközi humanitárius jogot sértő cselekményektől.

XVI. Benedek pápa újabb békefelhívással fordult szerdán a Libanonban hadban álló felekhez, ezúttal a Vatikánba zarándokló európai ministránsok, köztük magyarok előtt a Szent Péter téri szokásos heti általános kihallgatáson. Az egyházfő az ellenségeskedés és a harcok azonnali beszüntetését, a nemzetközi közösség részéről pedig "egy olyan végleges politikai megoldást" sürgetett a Közel-Keleten, amely "garantálja a következő nemzedékek boldogabb és biztosabb jövőjét".

"Semmi nem igazolhatja ártatlan emberek vérének kiontását, bármelyik oldalhoz tartozókról legyen szó" - mondta, majd kérte a hívőket, hogy imádkozzanak "a Közel-Keletnek e mártír térségéért". Külön említést tett a gyermekáldozatokról és a Kana dél-libanoni kisvárosban vasárnap végrehajtott izraeli légitámadás 56 civil áldozatáról, akiknek többsége szintén gyermek volt.

Belgium kész részt venni az ENSZ által létrehozandó libanoni békeerőben, ha a közel-keleti országban befejeződnek a harcok - közölte Brüsszelben André Flahaut belga védelmi miniszter. Flahaut máris bejelentette, hogy felkérte a vezérkart, tanulmányozzák belga erők bevetésének lehetőségét. A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a világszervezet részéről egyértelmű, pontos és hatásos mandátumot kell kapnia ennek az erőnek, mert így lehet maximálisan garantálni a benne résztvevő katonák biztonságát.

Louis Michel EU-biztos annak a véleményének adott hangot, hogy Izrael még legjobb szövetségeseit is megingatja libanoni akciójával. "Izraelnek, amely demokrácia, rá kellene ébrednie, hogy egy demokrácia nem engedhet meg magának bármit... Nem vagyok Izrael ellen, szó sincs róla. De nem tudom elfogadni, hogy a törvényes önvédelem jegyében tönkreteszik az alapvető infrastruktúrát, a kórházakat, iskolákat, utakat" - mondta az Európai Bizottság humanitárius ügyekért felelős biztosa, volt belga külügyminiszter egy brüsszeli lapnak adott interjújában.

Az EU-biztos leszögezte: legitimnek tartja, hogy Izrael csökkenteni akarja a Hezbollah befolyását, katonai erejét. "Én is kiállok amellett, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez. De amikor csapást mér, amikor válaszol, akkor több elemet is figyelembe kell vennie - például a járulékos károkat, amelyek előre megbecsülhetőek -, s tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot" - fejtette ki Louis Michel.

A német külügyminiszter szerint az izraeli-palesztin viszályban közvetítő szerepet betöltő közel-keleti kvartett, egyes arab országokkal kibővítve, figyelmet fordíthatna a Libanonban dúló fegyveres konfliktusra is. A négyes, amelynek tagjai az Egyesült Államok, Oroszország, az Európai Unió és az ENSZ, "nagyon hasznos és konstruktív intézménynek" bizonyult a közel-keleti békefolyamatban - jelentette ki Martin Jaeger német külügyi szóvivő.

Frank-Walter Steinmeier elképzelése szerint a négyesfogathoz a libanoni válság rendezése érdekében csatlakoznia kellene egy vagy több arab országnak is. A külügyi szóvivő azt mondta, Németország még nem jelölte ki, mely arab országokat lehetne bevonni az együttműködésbe, ugyanakkor megnevezte Egyiptomot mint lehetséges résztvevőt.

Tony Blair brit kormányfő a nemzetközi terrorizmus elleni harc stratégiájának újragondolására hívott fel Los Angeles-i beszédében. Blair elismerte, hogy pusztán az erő alkalmazása elidegeníti a Nyugattól a mértékadó arab közvéleményt, és kijelentette: a "terrorizmus íve kifeszült" az egész Közel-Keleten, sőt azon túl is. Ha a Nyugat nem értékeli át stratégiáját, nem lehel új életet a szegénység és a klímaváltozás elleni küzdelembe, és nem tesz meg minden lehetőt az Izrael és a palesztinok közötti béke megteremtésére, nem fog győzni - idézte a The Times brit napilap Blair figyelmeztetését.

"Nem fogjuk megnyerni a világméretű harcot a szélsőségesség ellen, ha az értékek szintjén nem aratunk legalább akkora győzelmet, mint a katonai erő szintjén. Ha nem bizonyítjuk be, hogy méltányosak, tisztességesek és igazságosak vagyunk ezeknek az értékeknek a megvalósításában az egész világon" - mondta Blair.