2006. július. 30. 13:40 MTI Utolsó frissítés: 2006. július. 30. 21:29 Világ

Tűzszünetet akar az USA Izrael és Libanon között

Tűzszünetet sürgetett Izrael és a libanoni síita Hezbollah között vasárnap Jeruzsálemben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a Kana dél-libanonira mért izraeli légi csapás után. A világ számos vezetője elítélte a Kana elleni támadást.

Rice közölte: mélységesen elszomorította az eddigi adatok szerint 51 halálos áldozattal járó légi támadás, és felszólította Izraelt, hogy a jövőben a "legnagyobb körültekintéssel járjon el". Az amerikai diplomácia vezetője megerősítette, egyelőre Izraelben marad, hogy megpróbáljon egyezséget kidolgozni a 19 napja tartó konfliktus befejezésére. 

II. Abdalláh jordániai király "bűnös agressziónak, a nemzetközi törvények nyilvánvaló megsértésének" bélyegezte a Kana elleni izraeli támadást, és felszólította a nemzetek közösségét: tegyen eleget kötelezettségeinek és találjon gyorsan megoldást a válságra és a libanoni nép szenvedéseire. Az uralkodó megerősítette országa teljes támogatását a libanoni népnek, és ígéretet tett arra, hogy folytatja erőfeszítését "a világ befolyásos erőivel", hogy biztosítsák az azonnali tűzszünetet és vessenek véget a civileket célzó izraeli támadásoknak. 

Jacques Chirac francia köztársasági elnök közleményében leszögezte: a számos ártatlan áldozatot, köztük nőket és gyermekeket követelő erőszakos cselekedetre nincsen mentség, és ez az eset minden eddiginél jobban mutatja, hogy azonnali tűzszünetre van szükség, különben megismétlődhetnek a hasonló tragédiák. 

"Megdöbbentőnek és borzalmasnak" nevezte a mészárlást Margaret Beckett brit külügyminiszter és emlékeztetett arra, hogy London több ízben felszólította már Izraelt: a zsidó államot ért támadások arányában cselekedjen.  Ugyancsak "elborzasztónak" nevezte a kanai bombázást Katharina Von Schnurbein, az Európai Unió Bizottságának szóvivője, megismételve a közösségnek a tűzszünetre való felhívásait. Egyben felszólította a szembenálló feleket, hogy "minden körülmények között tartsák magukat a humanitárius normákhoz, és nemzetközi joghoz". 

Azonnali fegyvernyugvásra szólított fel XVI. Benedek pápa is. A katolikus egyházfő a pápai nyári rezidencián, Castel Gandolfóban a vasárnapi Úrangyala imádság előtt fordult "az erőszakspirál minden felelőséhez a fegyverek letétele érdekében", hogy "fel lehessen építeni a párbeszéd eszközével egy stabil és tartós együttélést a Közel-Keleten".
 
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.