Egy friss OECD-elemzés a bevándorló szülőkkel rendelkező diákok tanulmányi eredményeit hasonlítja össze az „helyi őslakos” diákok bizonyítványaival. A jelentés készítőinek figyelme kiterjedt arra is, hogy miként igyekeznek megkönnyíteni az egyes országok a bevándorlók integrálását. Elemezték a bevándorló diákok iskolával szembeni attitűdjét, motivációjukat, szociális hátterüket és az otthon beszélt nyelv hatását szocializációjukra.

A tanulmány külön vizsgálta az első és második generációs bevándorló diákokat, hiszen például az utóbbiakkal kapcsolatban jogos elvárás, hogy jobban teljesítsenek. Ebben a tekintetben a második generációs bevándorlók és a helyi felmenőkkel rendelkező diákok teljesítménye között semmi különbség nincs Kanadában, Ausztráliában vagy Új-Zélandon. Ezzel szemben Németországban és Belgiumban az első és második generációs bevándorlók egyformán rosszul teljesítenek az iskolában, és „helyiek” mindig jobbak.

Svédországban az első és második generációs bevándorlók teljesítménye között feltűnően nagy az eltérés, amiből arra lehet következtetni, hogy a svéd iskolarendszer sikeresen integrálja a második generációs bevándorlókat.

A szociológusok szerint nagyon fontos szerepet játszik az ntegrációban a korai gyermekkorban jól megtanult nyelv, illetve az iskolában eltöltött első évek hatása.

euractiv.hu