A KSH Népességtudományi Kutatóintézete 2002 nyarán végzett reprezentatív felmérést azok körében, akik a szomszédos országokból érkeztek és 2001-ben bevándorló státuszt kaptak Magyarországon.

"A szekunder migráció jelensége, valamint a rokoni, baráti kapcsolatokon keresztül működő láncmigráció arra utal, hogy a magyarországi bevándorlás önmagát fenntartó folyamattá kezd válni" - áll a jelentés alapján készített, az újságíróknak kiosztott sajtóanyagban.

A dokumentum emlékeztet arra, hogy 1998 és 2002 között összesen 295 ezer bevándorló érkezett Magyarországra, 71 százalékuk a környező országokból, és döntő többségük magyar nemzetiségű volt.

Az említett körből bevándorlók többsége 25 és 34 év közötti, de a szekunder migráció keretében az 1990-es évek közepétől egyre több 60 évesnél idősebb is érkezik. A vizsgált csoport iskolai végzettsége a fogadó népességhez viszonyítva magasabb, így munkaerő-piaci integrációjuk sikeresnek tekinthető.

A bevándorlók többsége városi környezetből indult útnak, de a korábbi kutatások adataival összevetve a számok azt mutatják, hogy növekszik a faluról elvándorlók aránya is.

A Magyarországra érkezők jelentős része, 72,5 százaléka olyan településről érkezett, ahol szinte csak magyarok, többségében magyarok, vagy legalább felerészben magyarok éltek. Ez a szórványosodás általánossá válásához vezet - figyelmeztetnek a kutatás készítői.