Baloldali előretörés a holland választáson?
Megkezdődtek Hollandiában kedd reggel a helyhatósági választások, amelyeken előzetes várakozások szerint a kormánypártok, köztük Jan Peter Balkenende miniszterelnök Kereszténydemokrata Tömörülésének (CDA) visszaszorulására lehet számítani.
Az este kilenc óráig tartó voksoláson közel 12 millió holland, ott lakó európai uniós állampolgár, valamint több mint öt éve az országban tartózkodó külföldi adhatja le szavazatát, amelyek jelentős része a hagyományok szerint nem az országos pártoknak, hanem helyi szerveződések jelöltjének jut majd.
A helyhatósági választás az országban tradicionális próbája az ezúttal jövőre tolódó képviselőválasztásnak. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az országos pártok közül a baloldal vezető erejének számító Munkapárt (PvdA) számíthat a legjobb eredményre, akár a 30 százalékot megközelítő részesedésre is. A CDA várhatóan ennek felét sem éri el, és a szintén a kormánykoalícióhoz tartozó, liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) csupán 10 százaléknyi szavazattal kalkulálhat. A helyi erők aránya a felmérések szerint eléri az összes szavazat egynegyedét.
Ezúttal várhatóan elmarad viszont a populista szerveződések szárnyalása, ellentétben a négy évvel ezelőtti voksolással, amikor a röviddel később meggyilkolt Pim Fortuyn pártja 26 százalékkal magasan nyert.
Összesen 458 helyhatóság képviselőit választják meg, a polgármestereket hivatalosan Beatrix királynő jelöli majd ki a helyi tanácsok javaslatára. A szavazási arány ezen a voksoláson hagyományosan meghaladja az 50 százalékot, most sem várható kevesebbre.
Az utolsó pillanatig folytatott kampányban a helyi ügyek mellett az Európai Unió alkotmányáról lebonyolított tavalyi népszavazás témái ismétlődtek meg, köztük a bevándorlás, a kultúrák egymás mellett élése, illetve a biztonság témaköre. Némiképp szokatlan módon valamennyi országos párt legismertebb politikusai bekapcsolódtak a kampányba, és a voksolást a népszavazás utáni közhangulat mutatójának is tekintik.