A jogvédő szervezet hangsúlyozta, hogy vallatásnál elkövetett visszaélések nem magyarázhatók néhány katona túlkapásával, hanem tudatos politikai döntésnek tulajdoníthatók. Ez a politika azonban egyrészt segíti a terroristák utánpótlását, másrészt Amerika azt a lehetőségét csorbítja vele, hogy más országokat a nemzetközi jog tiszteletben tartására ösztökéljen. 

Kenneth Roth, a HRW igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a törvényellenes eljárás a feltételezett terroristák ellen nemcsak helytelen, de hatásában és következményeiben csak árt a célnak. Roth kijelentette, hogy a washingtoni kormánynak különleges ügyészt kellene kineveznie a terrorizmussal gyanúsított foglyokkal szemben elkövetett visszaélések kivizsgálására, a kongresszusnak pedig kétpárti bizottságot kellene alakítania ugyanennek a kérdésnek az átvilágítására.

A Fehér Ház szóvivője rögtön visszautasította a HWR vádjait, hangsúlyozva, hogy nincs még egy ország, amely annyit tenne a szabadság és az emberi jogok előmozdításáért, mint az Egyesült Államok. Scott McClellan kijelentette, hogy az Egyesült Államok Irakban és Afganisztánban több millió embert szabadított fel a brutális elnyomó rezsimek uralma alól. A szóvivő szerint a HRW vádjai politikai indítékokon, nem pedig tényeken nyugszanak. Elismerte, hogy még nem olvasta a jelentést, de, mint mondta, a sajtó révén tudomást szerzett a tartalmáról.

A HRW abban is elmarasztalja az amerikai kormányt, hogy a demokrácia előmozdításának politikáját alig vagy egyáltalán nem alkalmazza olyan szövetségesei esetében, mint Szaúd-Arábia vagy Pakisztán. 

A HRW bírálja az Európai Uniót is, amely a jelentés szerint az emberi jogok ügyét alárendeli a jó kapcsolatok fenntartásának olyan országokkal, amelyeket hasznosnak ítél a terrorizmus elleni harc szempontjából. A jelentésben Oroszország, Kína és Szaúd-Arábia neve szerepel. A HRW szerint az orosz és kínai kormány a terrorizmus elleni harc légkörét arra aknázza ki, hogy iszlám terroristáknak bélyegezve leszámoljon politikai ellenfeleivel.

A jelentés több mint hetven országot tekint át a tavalyi év fejleményei alapján. A dokumentum kitér a tavaly májusi üzbegisztáni vérfürdőre, fegyvertelen tüntetők lemészárlására, a szudáni Dárfúr körzetében folytatott etnikai tisztogatásra, a burmai és észak-koreai elnyomó politikára.