A tekintélyes londoni konzervatív napilap tudni véli, hogyaz al-Kaida nemzetközi terroristahálózat vezetője el akarta hagyni Szudánt, ahol kiutasítással fenyegették, és utasította londoni embereit: mérjék fel, hogy van-e lehetősége Nagy-Britanniában letelepedni. Gazdag családja több tagjának ugyanis házaik voltak a szigetországban. 1995-ben át is utalta személyes vagyonának egy részét, hogy segítse híveit terroristasejtek létrehozására.

"Igazság szerint nagyon keveset tudtam róla, de arról tájékoztattak minket, hogy Bin Laden nagyon szeretett volna Nagy-Britanniába jönni. Komoly döntésnek tűnt" - jelentette ki a lapnak Michael Howard, aki John Mayor tory kormányában viselte a belügyi tárcát, jelenleg pedig a brit Konzervatív Párt vezetője. Ám Oszama bin Laden soha nem fordult hivatalosan a brit bevándorlási szervekhez, mert a belügyi illetékesek vizsgálatot folytattak ügyében, és Howard végül is ennek alapján úgy döntött, hogy bin Laden nem telepedhet le Nagy-Britanniában.

1998 júniusában, nem sokkal az afrikai amerikai nagykövetségek elleni merényletek előtt Oszama bin Ladent az Egyesült Államok által körözött személyek listájára vették. Howard azt is hangsúlyozta, hogy ha Bin Laden azért ment volna Nagy-Britanniába, hogy előkészítse a New York-i ikertornyok elleni merényletet, és ha ezután az Egyesült Államok kérte volna kiadatását, a brit munkáspárti kormány törvénye alapján nem teljesíthették volna ezt a kérést, mert nem lehet kiadni senkit olyan országnak, ahol él a halálbüntetés gyakorlata.

A brit belügyminisztérium egyik illetékese szerint Oszama bin Laden egy szaúdi üzletembert próbált közvetítőként alkalmazni, aki 1994-ben érkezett Nagy-Britanniába. A terroristavezért 1996-ban kiutasították Szudánból, akkor telepedett le Afganisztánban.