2005. július. 07. 14:24 MTI Utolsó frissítés: 2005. július. 07. 14:28 Világ

Metrómerényletek: 1995-2005

Összeállításunkban az elmúlt tíz évben metrókban végrehajtott terrorakciókat vesszük sorra időrendben:

1995. március 20. JAPÁN: A tokiói metró egyik vonalán tömeges gázmérgezést okozott az Aum Sinrikjo (Legfelsőbb Igazság) nevű szekta. A szarin gáz belégzése következtében 12 ember halt meg, s mintegy 5000 ember szenvedett egészségkárosodást.

1996. június 11. OROSZORSZÁG: A moszkvai metróban történt nagy erejű robbanás következtében 4 ember meghalt, 12 megsebesült.

2000. december 30. FÜLÖP-SZIGETEK: Manilában 15 ember vesztette életét, száz pedig megsebesült egy robbantás-sorozatban. A négy, megközelítően egyidejű detonáció egy metróállomáson, az amerikai nagykövetség közelében egy parkban, egy buszállomáson, illetve a nemzetközi repülőtéren történt. Az ötödik pokolgép hatástalanítás közben robbant fel. A merényleteknek, amelyet iszlám szeparatisták követtek el, összesen 22 áldozata volt.

2001. február 5. OROSZORSZÁG: A moszkvai metró egyik legforgalmasabb pontján, a Belorusz pályaudvarnál pokolgép robbant, melynek következtében 20 ember megsebesült.

2003. január 24. VENEZUELA: Caracas egyik metrómegállójában robbanás oltotta ki egy ember életét, 14-et pedig megsebesített.

2003. február 18. KOREAI KÖZTÁRSASÁG: Teguban 182 utas meghalt és több mint 300 eltűnt egy metrótűz nyomán, amelyet az okozott, hogy egy férfi gyúlékony folyadékkal töltött dobozt dobott az egyik metrókocsiba.

2004. február 6. OROSZORSZÁG: A moszkvai metrón a reggeli csúcsidőben - feltehetően csecsen fegyveresek - felrobbantottak egy szerelvényt. A terrortámadásban 41 személy vesztette életét.

2004. augusztus 31. OROSZORSZÁG: A Moszkva északi részén lévő Rizsszkaja (Rigai) metróállomás bejáratánál öngyilkos merénylőnő robbantotta fel magát. A detonációban 11-en vesztették életüket és több mint százan megsebesültek.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.