A rendkívül szövevényes ügy akkor kapott nyilvánosságot, amikor kiderült, hogy a belügyminisztérium telefon-lehallgató rendszerében a titkosszolgálat (SIS) által lehallgatott beszélgetések hanganyagának nyomaira bukkantak. Az ügy pikantériája, hogy ezzel együtt az is kiderült: az egyik kormánypárt, az Új Polgári Szövetség (ANO) elnöke, a jelenlegi gazdasági miniszter, Pavol Rusko és a liberális szlovák napilap, a SME szerkesztője közti beszélgetések rögzített hanganyagáról van szó.

A vizsgálat szerint a titkosszolgálat három ügynöke tudott arról, hogy az alkalmazott berendezés nem csak legális lehallgatásokra, hanem egyéb - nem engedélyezett - lehallgatásokra is alkalmas. A három személy ellen az volt a vád, hogy törvényellenes úton jártak el, amikor az illegális lehallgatások megszüntetése érdekében nem tették meg a hivatali jogkörükből eredő intézkedéseket, meghagyva annak technikai feltételeit, hogy a SME és a Rusko közti, valamint tucatnyi más telefonbeszélgetés törvénytelenül is lehallgatható legyen.

A bíró szerint "a vádat inkább csak feltételezésekre alapozták," és mert a bizonyítási eljárás során nem igazolódott, hogy a három titkosszolgálati ügynök tudott az illegális lehallgatásokról, a vádlottakat a bíróság bizonyítékok hiányában felmentette. A vádlottak nem éltek a fellebbezés jogával, a néhány hónapos feltételes szabadságvesztést indítványozó katonai ügyész azonban fellebbezett az egyelőre nem jogerős ítélet ellen, így az ügynek várhatóan másodfokon lesz folytatása.

A lehallgatott miniszter szerint a bírósági eljárás során nem az ügy lényegét vizsgálták. Szerinte nem vizsgálták ugyanis, hogy ki rendelte meg a lehallgatását.