Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. október. 14. 08:22
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Kerry nyerte az utolsó elnökjelölti vitát
Az amerikai elnökjelöltek helyi idő szerint szerda esti utolsó televíziós vitájában George Bush elnök szélsőséges liberális politikusnak nevezte John Kerry szenátort, aki viszont óriási költségvetési deficit felhalmozásával és a középosztály cserbenhagyásával vádolta ellenfelét.
A harmadik, egyben utolsó televíziós összecsapás helyszíne az arizonai Tempe városa, az Arizonai Állami Egyetem aulája volt.
A nyugodt, ellenfele szavait időnként enyhe mosollyal helytelenítő massachusettsi szenátor az alapvetően belpolitikai kérdéseknek szánt vitának rögtön az elején azzal vádolta szemmel láthatóan ideges ellenfelét, hogy a szövetségeseket félrelökve rohant az iraki háborúba, és Amerika ezért ma kevésbé biztonságos, mint lennie kellene.
Kerry a vitavezető újságíró, Bob Schieffer első kérdését használta fel mindjárt frontális támadásra. Ez azt firtatta, megteremthető-e az unokák számára a biztonság. A kérdésre mindketten igennel válaszoltak. Bush elnök hangsúlyozta, hogy átfogó terve van a terroristákkal való leszámolásra, és ehhez a harchoz mindenekelőtt erős vezetőre van szüksége Amerikának.
Az elnök szerint demokrata párti ellenfele nem alkalmas ennek a harcnak a vezetésére, mivel a terrorizmust rendőri kérdésnek tekinti, vagyis szinte egy kalap alá veszi a prostitúcióval és a tiltott szerencsejátékkal. Az elnök hangoztatta: a harcot ott kell felvenni a terroristákkal, ahol éppen vannak. Az iraki és afganisztáni katonai fellépés szabadságot hozott a két ország népének. Büszkén említette meg az afganisztáni választásokat. "A szabadság diadalmasan menetel előre" - állapította meg.
Kerry szenátor Bush elnököt tette felelőssé azért, hogy az Egyesült Államokban ma kevesebb munkahely van, mint amikor beiktatták, s hangoztatta, hogy 5 millió ember Bush hivatali ideje alatt vesztette el egészségbiztosítását. Bush elnök viszont megrögzött liberálisként jellemezte ellenfelét, akinek - noha most a költségvetés kiegyensúlyozásáról beszél - hitvallása az adók emelése és a befolyt adópénzek elköltése, . "Ön az amerikai politika távoli balszélén helyezkedik el" - mondta és azt is hozzátette: Edward Kennedy, Massachusetts másik szenátora Kerryhez képest konzervatív politikus.
John Kerry megerősítette, hogy elnökké választása esetén visszavonja a Bush által nyújtott adócsökkentést azoktól az amerikaiaktól, akiknek éves jövedelme meghaladja a 200 ezer dollárt. Bush elnök alatt a szenátor szerint a gazdagok adóterhei csökkentek, míg a középosztályéi növekedtek. Az elnök 89 milliárd dollár ajándékot adott a leggazdagabb egy százaléknak, noha erre a pénzre szükség lett volna az oktatásügyben és az egészségügyben. Az elnök azzal vágott vissza, hogy Kerry megválasztása esetén mindenkinek növekedni fog az adóterhe. A szenátor szót emelt a minimálbér emelése mellett, de az elnök kitért az állásfoglalás elől.
Bush és Kerry egyetértett abban, hogy a házasság férfi és nő kötelékét jelenti. Bush szükségesnek nevezte, hogy az alkotmányban rögzítsék az egyneműek házasságának tilalmát, Kerry viszont úgy ítélte meg, hogy a kérdés eldöntését a szövetségi államokra kell bízni.
A massachusettsi szenátor idézte John F. Kennedy 1960-as kijelentését, amely szerint ő nem katolikus elnök akar lenni, hanem elnök, aki történetesen katolikus. Kerry ezt azzal kapcsolatban idézte fel, hogy a katolikus püspökök egy része bűnnek minősítette, ha a hívek rá adják voksukat, mivel támogatja az abortusz jogát.
A Gallup közvélemény-kutató intézet első felmérése szerint Kerry kerekedett felül a vitában. A megkérdezettek 52 százaléka őt tartotta jobbnak, s csak 39 százalék Bush elnököt. (A többi megkérdezett határozatlan volt.) Ez az arány az első vita után 53-37, a második után pedig 47-45 százalék volt. (MTI)
A nyugodt, ellenfele szavait időnként enyhe mosollyal helytelenítő massachusettsi szenátor az alapvetően belpolitikai kérdéseknek szánt vitának rögtön az elején azzal vádolta szemmel láthatóan ideges ellenfelét, hogy a szövetségeseket félrelökve rohant az iraki háborúba, és Amerika ezért ma kevésbé biztonságos, mint lennie kellene.
Kerry a vitavezető újságíró, Bob Schieffer első kérdését használta fel mindjárt frontális támadásra. Ez azt firtatta, megteremthető-e az unokák számára a biztonság. A kérdésre mindketten igennel válaszoltak. Bush elnök hangsúlyozta, hogy átfogó terve van a terroristákkal való leszámolásra, és ehhez a harchoz mindenekelőtt erős vezetőre van szüksége Amerikának.
Az elnök szerint demokrata párti ellenfele nem alkalmas ennek a harcnak a vezetésére, mivel a terrorizmust rendőri kérdésnek tekinti, vagyis szinte egy kalap alá veszi a prostitúcióval és a tiltott szerencsejátékkal. Az elnök hangoztatta: a harcot ott kell felvenni a terroristákkal, ahol éppen vannak. Az iraki és afganisztáni katonai fellépés szabadságot hozott a két ország népének. Büszkén említette meg az afganisztáni választásokat. "A szabadság diadalmasan menetel előre" - állapította meg.
Kerry szenátor Bush elnököt tette felelőssé azért, hogy az Egyesült Államokban ma kevesebb munkahely van, mint amikor beiktatták, s hangoztatta, hogy 5 millió ember Bush hivatali ideje alatt vesztette el egészségbiztosítását. Bush elnök viszont megrögzött liberálisként jellemezte ellenfelét, akinek - noha most a költségvetés kiegyensúlyozásáról beszél - hitvallása az adók emelése és a befolyt adópénzek elköltése, . "Ön az amerikai politika távoli balszélén helyezkedik el" - mondta és azt is hozzátette: Edward Kennedy, Massachusetts másik szenátora Kerryhez képest konzervatív politikus.
John Kerry megerősítette, hogy elnökké választása esetén visszavonja a Bush által nyújtott adócsökkentést azoktól az amerikaiaktól, akiknek éves jövedelme meghaladja a 200 ezer dollárt. Bush elnök alatt a szenátor szerint a gazdagok adóterhei csökkentek, míg a középosztályéi növekedtek. Az elnök 89 milliárd dollár ajándékot adott a leggazdagabb egy százaléknak, noha erre a pénzre szükség lett volna az oktatásügyben és az egészségügyben. Az elnök azzal vágott vissza, hogy Kerry megválasztása esetén mindenkinek növekedni fog az adóterhe. A szenátor szót emelt a minimálbér emelése mellett, de az elnök kitért az állásfoglalás elől.
Bush és Kerry egyetértett abban, hogy a házasság férfi és nő kötelékét jelenti. Bush szükségesnek nevezte, hogy az alkotmányban rögzítsék az egyneműek házasságának tilalmát, Kerry viszont úgy ítélte meg, hogy a kérdés eldöntését a szövetségi államokra kell bízni.
A massachusettsi szenátor idézte John F. Kennedy 1960-as kijelentését, amely szerint ő nem katolikus elnök akar lenni, hanem elnök, aki történetesen katolikus. Kerry ezt azzal kapcsolatban idézte fel, hogy a katolikus püspökök egy része bűnnek minősítette, ha a hívek rá adják voksukat, mivel támogatja az abortusz jogát.
A Gallup közvélemény-kutató intézet első felmérése szerint Kerry kerekedett felül a vitában. A megkérdezettek 52 százaléka őt tartotta jobbnak, s csak 39 százalék Bush elnököt. (A többi megkérdezett határozatlan volt.) Ez az arány az első vita után 53-37, a második után pedig 47-45 százalék volt. (MTI)
