A megosztó az izraeli biztonsági kerítés jelzője, amelyet a zsidó állam a Jordán-folyó nyugati partján épít. A belépőt a szemközti paravánon a divide szótári jelentései fogadják: "Feloszt, eloszt, szétoszt, elválaszt, szétválaszt, elkülönít, megoszt és viszályt kelt." Bár a 660 kilométeresre tervezett építménynek csak 3 százaléka betonfal, a kiállítótermet kettévágó kerítés a betonfalat szimbolizálja. Pedig az túlnyomó részében egy elektronikus rendszert képező szögesdrótkerítés, amelyet helyenként őrtornyok, vizes árkok, szerviz- és járőrutak szakítanak meg. A középen húzódó fal a termet Izraelre és a palesztin területre választja szét. Az izraeli képek javarésze az építkezést és a fal romboló hatását mutatják.

Sajnos, a kiállítás nem helyezi fókuszpontba azt a tényt, hogy az izraeliek a kerítést nem önmagáért, hanem a terror elleni védekezésül építették. 2000 nyarán Arafat elutasította az önálló palesztin állam megalakítását Kelet-Jeruzsálem fővárossal. Azóta a palesztin szervezetek húszezer terrortámadásban több mint ezer izraelit öltek meg, és tízezerre rúg a megsebesítettek száma. Erre azonban nincs sok utalás a kiállításon.

Igaz, a terror nehezen vagy egyáltalán nem demonstrálható érzelmek és állásfoglalás nélkül. A kiállítók pedig semlegesnek szeretnének látszani. A kerítést falként ábrázolni egyszerűbb. A fal abszurd műtárgy, semleges terület, és mint ilyen kínálja a párbeszédet - állította Rajk László építész, aki a kiállítást július 15-én nyitotta meg. Ez azért is fontos, - mondta, - mert a Közel-Keleten a béke megvalósítását a párbeszéd hiánya hátráltatja. Sokaknak valóban úgy is tűnhet, hogy a konfliktus fő forrása maga a fal, amely tehát eltávolítandó-lebontandó.

Pedig a védőkerítés a palesztin szélsőségesek terrorja nélkül sosem épült volna meg. Megépítése kudarc, a békébe vetett illúziók szertefoszlásának eredménye. De nem önmaga okán. Az igazi falat a terror tégláiból rakják össze. A terror a kerítéstől eltérően nemcsak megoszt, de öl is. A terror a viszály maga, a párbeszéd teljes hiánya. Ezért a fal maga sem lehet semleges terület, amelyről szabadon és felelősség nélkül beszélhetünk. Aki az „abszurd falat” le akarja bontatni, megnyitja az utat az újabb öngyilkos merényletek előtt.

Vauban marsall, XIV. Lajos ünnepelt hadi mérnöke, és hadvezére mondta egykor: "A fallal szemben mindig az árokásók győznek. A falakat meg lehet kerülni, azokat fel lehet robbantani.” Az ő szavaira emlékeztetett Rajk László, igaza van. Ám a terror falát nem lehet és nem is szabad megkerülni. És erről a kiállításnak is beszélni kellett volna.