Az EBESZ, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek látogatást tettek a szerbiai börtönökben és rendőrségi fogdákban, tájékozódtak a rendkívüli állapot idején őrizetbe vett közel nyolcszáz személy fogvatartásának körülményeiről. Maurizio Massari, az EBESZ belgrádi irodájának vezetője szerint a szerb hatóságok jelentős eredményeket értek el az alvilággal szembeni harcban. Mihael Szpinelisz, az EU soros tisztét ellátó Görögország nagykövete hasonlóképpen nyilatkozott: szerinte sincs bizonyíték arra, hogy a hatóságok helytelenül jártak volna el. A nagykövet szerint a kormány a "kellő pillanatban dönt" majd a rendkívüli állapot feloldásáról.
Szerbiában Zoran Gyingyics meggyilkolása napján, március 12-én vezették be a rendkívüli állapotot. Zoran Zsivkovics kormányfő szerint az intézkedést várhatóan a jövő héten oldják fel. A szerb parlament a múlt héten szigorította a rendőrségi eljárásokra vonatkozó jogszabályokat és a büntetőjogi törvényeket, ezért a hatóságok a rendkívüli állapot feloldása után is hatékonyan tudják folytatni a harcot az alvilággal szemben. A rendkívüli állapot bevezetését leginkább a Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) bírálta, mondván, hogy a kormány a politikai ellenlábasokkal való leszámolásra használja fel a helyzetet. A hatóságok nemrégiben azzal vádolták meg a DSS-t, hogy az úgynevezett "hazafias erők" élén állt, amelyek felelősek Gyingyics haláláért. (MTI)